Fejér Megyei Történeti Évkönyv 14. (Székesfehérvár, 1980)

Községtörténeti tanulmányok - Degré Alajos: Baracska

lak, Kuldó és Kajászószentpéter tekintetében csak birtokrészekben erősítette meg őket,' tehát a Pálfy leszármazók nem is állították, hogy Jégházapuszta teljes egészében őket illetné. E birtokokba be is iktatták őket, de a beiktatásnál több ellentmondás is történt.

8 Néhány évvel később Sóti Mária eladta Jégházpusztát az adományosok közül Sándor Istvánnak és nejének Szili Évának.'

1 Talán ezzel kapcsolatos az a Komárom megye által még ez évben tartott tanúvallomás, amelyre már bevezetőben utaltunk. Mindenesetre 1688-ban Sándor István megvásárolta az adományos társait Jégházán megillető részeket is, ugyanúgy, mint a Baracskán, Szentivánon és Varsányon őket megillető részeket10 1703-ban pedig fia eladta az egész birtokegyüttest Szüts Péternek és Gellért Jánosnak. Ekkor még Jégházapuszta ismert hely lehetett, mert a Neoaquistica Commissio Jégházpusztára is kivetett fegyverjog (jus armorum) címén 20 forintot. Talán érdemes megemlíteni, hogy Baracskára ugyanekkor 87 forintot vetett ki.

11 Ez jelzi, hogy bizonyos értéket tulajdonítottak ugyan Jégházának is, de negyedrészét sem annak, amit Baracskának, pedig Baracska is lakatlan puszta volt. 1722-ben a Szüts és Gellért család részére való eladást a nádor megerősítette, de a Pálfy lemenők hamarosan pert indítottak a szerződés megsemmisítésére és a birtokok visszaszerzésére.

12 Az ismételt perindítások, pertől elállások ugyanúgy történtek, ugyanazon keresetekkel és egyezségekkel, mint Baracskánál.

1

'' Jégháza azonban többé nem népesült be, és az egyik utolsó peregyezségben a XVIII. sz. végén, amikor a Pálfy lemenők lemondtak a Jégházára támasztott igényről is, azt is hozzátették, nem tudják hol fekszik Jégháza.

v> Ekkorra tehát már a baracskai lakosok tudatából is kiveszett Jégháza, éppen csak a régi iratok alapján emlegették. JEGYZETEK 1 Az alábbiakban ugyanazokat a rövidítéseket használjuk, mint Baracska történeténél. Felsorolásukat lásd Baracska 1. jegyzet. 2 OL. P. 483. Magyary—Kossá cs. lt. 11. rsz. C. 1. 1674. június 22. 3 OL.DL. 61342., 63355.; Károly III. 469—470. 1. 4 Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára. Bp. Akadémiai Kiadó, 1978. 5 OL. DL. 61342., 63355.; Károly III. 152., 469—470. 1. 6 OL. P. 850. Baracskai közbirtokosság lt. 1656. dec. 18. 7 OL. E. 148. Kamarai lt. NRA. í. 1177. n. 35. 8 OL. P. 483. Magyary—Kossá cs. lt. 11. rsz. C. 1. 1667. 9 Uo. 1674. január 11. 10 Uo. 1688. augusztus 11.; OL. P. 850. Baracskai közbirtokosság 1688. augusztus 22. 11 OL. P. 850. Baracskai közbirtokosság lt. 1702. nov. 3. 12 Uo. 1722. április 26., december 31. 13 Lásd Baracska története 44—61. jegyzet. 14 FmL. Al. Ba. 1798. Itélőmesteri oklevél.