Fejér Megyei Történeti Évkönyv 14. (Székesfehérvár, 1980)

Községtörténeti tanulmányok - Degré Alajos: Baracska

Ugyanekkor csak írni—olvasni tudott 317, az összlakosság 15,4% az elemi 4—5. osztályát végezte 432, ,, 21,1% az elemi 6—7. osztályát végezte 827, „ 40,4% az elemi 8. osztályát végezte 55, „ 2,7% középiskolát végzett 16, „ 0,8% főiskolát végzett 13, „ 0,6% A 8 osztályt végzettek csekély száma azt mutatja, hogy még csak 2—3 éve vezették be a 8 osztályos elemi iskolát, de azt bevezették, mert ennyien nem végezhettek volna a falun kívül polgárit.

2

'

1,3 Egyesületi élet, sportmozgalom 1920 után sem volt a faluban. 1924-ben alakult ugyan leventeegylet, amit a község tartott fenn, de ez nem sport, hanem katonai fegyelmező előképzés volt, 1932-ben 185 fővel.

344 Nem tartozik a falu művelődésügyéhez, de megemlítjük, hogy itt született régi baracskai családból 1857-ben Szalay József egyetemi magántanár ,kitűnő történész, aki azonban csak ígéret maradt, mert 28 éves korában meghalt. Tudományos működést Budapesten fejtett ki. Viszont a hosszú életű Kozma Ferenc, aki Bárd Miklós néven 6 kötetnyi verset írt, és 1937-ben halt meg, és akkor is konzervatívnak számított, Baracskán temettette el magát.

2

'*

5 XI. A falu az I. világháborúban roppant veszteségeket szenvedett. 104-en estek el, haltak meg sebesülés vagy fronton szerzett betegség következtében. 28 hadirokkantként tért haza, 24 hadiárva maradt. A falu lakossága mégis növekedett. Igaz, itt maradt 3 orosz hadifogoly is, akik itt dolgoztak a háború alatt és megházasodtak.

246 A. háború alatti ínség, a hazatért katonák elkeseredése forradalmi hangulatot teremtett. A helyi nemzeti tanács tüstént megalakult az őszirózsás forradalom után, 1918. nov. 4-re már 32 tagú polgárőrséget is alakított. Mészáros Tivadar a nemzeti bizottság elnöke fegyvereket kért a polgárőrség részére, mert ,,a helyzet komoly".

2

'" A falu lakosságára a továbbiakban nagy hatással volt Eördögh Mihály martonvásári tanító, aki a szociáldemokrata pártot szervezte. 1919 első napjaiban Baracskán is megalakult a Földmunkások és Kisgazdák Szövetségének helyi csoportja, mely február 13-án 11 más faluval együtt megalakította a martonvásári kerületet, nemcsak a politikai élet szervezésére, de a közrend fenntartására, a garázda és nyugtalan elemek távoltartására és a gazdasági élet szervezésére is. Nyilván Eördögh szervezésének következtében április 4-én megalakult a községi direktórium, majd április 10-én szabályszerű választással községi munkás-katona és földmunkás tanácsot vláasztottak, a következő tagokkal: Antal István, Badics Ferenc, Barsi János, Bruszt Sándor, Debreceni István, ifj. Gál Ferenc, Gál Gábor, Gál Pál, Hajnics Márton, Hollósy Márton, Kovács Miklós, Marton József, Mészáros József, Moharos István, Nagy Antal és ifj. Tóth Sándor. Az intézőbizottság elnöke lett Nagy Antal, tagjai Moharos István és Mészáros József.

2

'

18 Még ebbe a testületbe is bekerült néhány közbirtokos család leszármazója (Hollósy, Mészáros, Moharos), persze nem a vagyonos ágakból. A váli járás intézőbizottságába Baracskáról Nagy Antal került be..

24Sa