Fejér Megyei Történeti Évkönyv 13. (Székesfehérvár, 1979)

Farkas Gábor: Alsószentiván

fokozódására jellemző volt, hogy 137 gazda jelentkezett kishaszonbérletért. Áprilisban eldőlt, mekkora területet vitt el a két tsz, sőt kimérték az egyéni tulajdonú földeket is. Április 11-én már csak 39 kat. hold tartalékterület állott a földmérő bizottság rendelkezésére. Az alapiak küldöttség útján kértek 1800 kat. hold területet Alsószentiván határából, de ezt már nem tudták teljesíteni, hisz áprilisra talpalatnyi terület sem volt kiosztható. 152 Az alapiak ugyanis azt a területet szerették volna megtartani, melyet 1956-ban a két községben végbement tagosítás során csatoltak át Álap közigazgatási területéhez.

153 Alapon is nagy népmozgalom folyik a földek visszaszerzéséért elsősorban a tsz-ektől. Az előző évi átcsatolást maguk a tanácsvezetők is törvénytelennek tartották, és a szocialista rendszer megszilárdulása után ezt a két község között tárgyalásos úton igyekeztek volna megoldani. Az elcsatolás azonban Alsószentivánon 1956 nyarán nagy ellenkezést váltott ki, és 1957 tavaszán hallani sem akartak akár egyetlen barázda átengedéséről is. A tsz-ek (Kossuth és a Rákóczi) fokozatos fejlesztésének vagyunk tanúi Alsószentivánban. 1957 elején 101 taggal működtek és 1519 kat. holdon gazdálkodtak. Ez a létszám az 1956 őszi felbomlás után mégis nagy eredménynek számított. A földterület és a tagság növekedését az alábbi táblázat mutatja: Kossuth Tsz Föld, Kat. hold Tagság, fő 1957 1958 1959 Kossuth Tsz Föld, Kat. hold Tagság, fő 440 1509 1749 Kossuth Tsz Föld, Kat. hold Tagság, fő 45 98 146 Rákóczi Tsz Föld, Kat. hold Tagság, fő 719 1481 1488 Rákóczi Tsz Föld, Kat. hold Tagság, fő 56 126 137 A mezőgazdaság szocialista átszervezésének munkája tehát 1957 elejétől is folyamatosan történt. A különbség azonban az 1956 előtti szervezésektől nagy. Most nem erőszakkal, gazdasági szankciók alkalmazásával kényszerítették a tsz-be a kisbirtokosokat, hanem egyéni vállalás útján léphettek be. Amennyiben úgy látta az egykori tsz-tag (1956-ig), hogy a maga választotta egyéni út mégsem megfelelő számára, bevihette vagyonát a közös gazdaságba. így nőtt hónapról hónapra a két tsz tagsága és földterülete is. 1961. március 21-én a két tsz egyesülése megtörtént, amely már jelezte, hogy a falu kisbirtokos társadalma ismét kollektíván gazdálkodik. Az új tsz felvette a Győzelem nevet; 346 tagja volt és 3340 hold