Fejér Megyei Történeti Évkönyv 13. (Székesfehérvár, 1979)

Farkas Gábor: Alap

szentiván népes puszták is tartoztak. 1850-ben Alapot az újonnan alkotott hercegfalvi járásban találjuk.

89 Az alkotmányos időszak beálltával (1860. december) ismét a sármelléki járáshoz tartozik.

90 Az 1848. évi megyei bizottmányban Alapról 1860—1861-ben is ugyanazok találhatók, de kiegészült az újabban betelepült, vagy társadalmilag felemelkedettekkel. Űj nevek a következők: Reitman Vendel (plébános), Oszvald János, Palásti József, Bartal György, Háder László, Petrás Pál, Börötszky József birtokosok.

91 Alsóalap lakossága számottevően emelkedik, míg Felsőalapé stagnál. Előbbi helyen 1200 fő élt 1850-ben, míg az utóbbiban csak 323. A vallási megoszlás kiugróan a katolikusok javára tolódik el: 1850-ben a lakosság 79%-a katolikus, 14%-a református, 4%-a izraelita és 3° 0-a evangélikus.

92 Nemzetiségükre nézve zömmel magyarok (90%), de németek is vannak az alapi településeken (4%), valamint zsidók (6%).

93 Alap a 19. század közepe táján országszerte ismert név lett, s hamarosan idegen emberek, jómódú nagybirtokosok és tőkések keresték fel abban a reményben, hogy betegségükre itt gyógyírt találnak. Mindkét Alap településen volt gyógyforrás. A felsőalapit 1852-ben Salamon László birtokán kútásás közben fedezték fel.

94 Az alsóalapi keserűvízforrás már korábban ismert volt, de azt is 1852-ben kezdték rendbehozni,

95 s vizét ivókúrára is felhasználni. A fürdőről az volt a vélemény, hogy gyógyhatása a híres európai fürdőkkel vetekszik. A 19. század ötvenes-hatvanas éveiben kedvezőtlen gazdasági viszonyok uralkodtak, mégis a vagyonosabb osztályok tagjai messze földről is meglátogatták a gyógyfürdőt. Az 1860-as években évente átlag 50 fő tartózkodott huzamosabb ideig Alapon, de futóvendégként kb. 2000 fő kúrálta itt magát. Az Alapra érkezett vendégeket szállodában helyezték el, de a közbirtokos családok is felajánlották szobáikat a fürdővendégeknek.

96 1868-ban úgy látszott, hogy a fejlődés anyagi feltételei is biztosítottak. A Földművelés, Ipar- és Kereskedelmi Minisztérium 1869-ben engedélyezi a gyógyvízforrás üzemeltetésére alakult részvénytársaság működését.

97 A tulajdonosok azonban csődbe jutottak, így 1871-ben már arról értesülünk, hogy a fürdőház összeomlott. 1875-ben azonban három helyi birtokos megvásárolta a fürdőt és a keserűvízforrást, s azt még ebben az évben megnyitották. A fürdőházban 8 szoba volt 12 káddal, és ebben az évben 106 állandó vendég tartózkodott Alapon. Az ún. futóvendégek száma 481 volt. A következő évben azonban csökkent a forgalom, a primitív elhelyezés ugyanis nem vonzotta az előkelő vendégeket.

98 Az iskolákat a felekezetek tartották fenn. 1859-ben kétosztályúvá bővült a katolikus iskola. Ezt a közbirtokosok anyagi hozzájárulása tette lehetővé. Működött már ekkor egy református és egy zsidó elemi iskola is.

99 Korábban ugyan felmerült egy községi népiskola felállításának a terve, ahová felekezetre való tekintet nélkül jártak volna az alapi gyerekek. Ez a terv azonban (1853) meghiúsult.

100 Az iskoláztatás csak az írás és olvasás elsajátítása területén hozott eredményt. 1870-ben — tehát az elemi iskolai oktatás általánossá válása után — már 642 fő tudott írni és olvasni Alapon, de külön csak az olvasáshoz értett még 168 személy.

101 Analfabétának 1202 egyént tüntettek fel.

102 Ez utóbbiak nyilván zömükben az idősebb generációhoz tartozók, akik iskolai oktatásban a negyvenes években még nem részesültek. Katolikus templomot Alsóalapon a 19. század ötvenes éveiben alakítottak ki egy lakóházból. Plébánost 1860-ban