Fejér Megyei Történeti Évkönyv 13. (Székesfehérvár, 1979)

Farkas Gábor: Alap

között ifj. Pázmándi Dienes, Csapó Vilmos, Fiáth Pál, Festetics Sándor, Gaál Eduárd. Az első lóversenyt a társaság 1842. október 4-én tartotta. Ezután többször került sor versenyekre, amelyek alkalmával a megjelent nemesek élénk politikai eszmecserét is folytattak.

70 1842-ben 11 közbirtokos 52 forintot adott egy parasztok által rendezendő lóversenyre.

71 Nincs azonban adatunk arra, hogy egy ilyen versenyen parasztok is részt vettek volna. Az 1848—1849. évi események szereplői Alapon a nemesek voltak. A Salamon családok közül a reformkorban többen a liberális eszmék, s a polgári átalakulás képviselői. Salamon Lajost 1848-ban a váli kerület országgyűlési képviselőjévé választották.

72 A május 1-i vármegyei bizottmányi közgyűlésen pedig ifj. Salamon Pál, Salamon Sándor, Salamon Lajos, Salamon Zsigmond, azután Végh Gábor, Tóth Zsigmond, Röff József, Koller Pál, Horváth Miklós. Horváth Imre, Horváth László és Horváth Vince volt alapi nemesek jelentek meg, akik egyben a polgári átalakulás megyei eseményeinek is aktív cselekvői lettek.

73 A lakosság zöme, a cselédség és a zsellérek kezdetben közömbösek a nemzeti ügy iránt. Társadalmi, gazdasági kedvezményeket vártak a márciusi forradalomtól, amelyet nem kaptak meg. Első megnyilatkozásuk 1848. június 25-én volt, amikor az alapi és a szentiváni lakosok előtt kihirdették a nemzetőrség szervezéséről és felesketéséről szóló megyei rendelkezést. Az egybegyűlt tömeg a polgári átalakulást egyöntetűen az ,,urak ügyének" minősítette és a két pusztából mindössze három ember lett nemzetőr.

74 A hagyomány szerint ez a közömbösség azonban hamarosan feloldódott. Az alapiak tömegesen vettek részt abban a népi megmozdulásban, amely október elején végül is Ozoránál fegyverletételre kényszerítette az egyik horvát hadtestet. Az alapi nép is kaszákkal, villákkal volt felfegyverkezve, s élükön az alapi nemes urak állottak.

7

"' 1848 őszén a horvátok kiűzése után sorshúzás útján honvédeket állítottak ki. Felső- és Alsóalapon 11 egyén lett katona, de meg kell mondani, hogy egyik sem volt helyi születésű.

70 A nemzetőrség létszáma 1848 őszén már kiegészült. A haza közvetlen veszélyére lényegében fegyverbe állottak az alapiak is, s 45 nemzetőrt írtak össze.

77 1849-ben többen katonáskodnak közülük. Még 1896-ban is számon tartották, hogy Puha György honvédtizedesként, Takács István pedig honvédként szolgált az 1848—1849. évi szabadságharc katonái között.

78 Az 1848-cal kezdődő tőkés korszak egy évszázados fejlődését az előző idők megkövesedett gazdasági és társadalmi viszonyai döntően determinálták. A volt köznemesség politikai befolyása a település életében mindig döntően érvényesült. Ezek birtokaikat a 19. század második felében ugyan jórészt elveszítették, de a helyükbe került „úri birtokosok" a vagyonnal együtt átvették azt a társadalmi szerepet, amelyet a birtokos nemesi réteg azelőtt képviselt, és vitt az ország, a vármegye, s a település életében. A településen 217 közbirtokos gazdálkodott 1863-ban. Alapon úrbéri elkülönítés nem volt, mert hiányzott az úrbéres lakosság. A birtokosok tehát valamennyien a volt nemesi közbirtokosok, s ezek örökösei közül kerültek ki. Földdel 180 család nem rendelkezett, akik gazdasági cselédek voltak. A kézműves-iparos családok száma 44, akik között takács 6, molnár 5, szabó 4, kovács 4, kereskedő 6, kocsmáros 5 volt. Az értelmiségi csoportot az orvos, a községi jegyző, két gazdatiszt, a katolikus lelkész,