Fejér Megyei Történeti Évkönyv 13. (Székesfehérvár, 1979)

Farkas Gábor: Alap

A község neve 1352-ben bukkan fel Olop alakban, 1410-ben Alapp változatban fordul elő. Némelyek Alapra vonatkoztatják a tihanyi bencés apátság 1055. évi alapítólevelének oluphel (Alaphely) adatát is, ez azonban nem látszik valószínűnek. Az Alap helységnév az ómagyar Olup személynévből keletkezett. E személynév török eredetű; vö. ótörök alp ,,hős, dalia", kazak alip „óriás".

2 A magyar középkor korai századaiban a besenyők szállásterületéhez — a Fejér megyei besenyő ispánsághoz — tartozó helység. Az első okleveles adatok a 14. század első harmadából származnak; 1352-ben I. Lajos király az alapi besenyőket az ország nemesei közé fogadta és egyben a Fejér megyei ispán joghatósága alá helyezte őket.

3 A besenyők körében a feudális osztályszerkezet kialakulása a 14. század elejére történt meg. Ezt az egyház is segítette. Alapon Péter és Pál plébános 1332-ben és 1337-ben 32 kis pensát fizetett a pápai adószedőknek.''' Egyik birtokosa a helység nevét viselő (Alapi) Barnabás, aki 1358-ban királyi ember és országos ügyek elintézésében vett részt.

5 Egy évvel később Alapi Chydur fia András átadja alapi Gálfölde és Chethfölde nevű birtokait Salamonnak és Barnabásnak.

6 Az Alapi család kiemelkedő szerepet játszott a későbbiekben is a közéletben. A 14. század végén Alapi János Fejér megye szolgabírája volt,

7 majd a 15. század utolsó évtizedeiben az alapi Sáry János Fejér vármegye egyik alispánjaként működött.

8 1432-ben Alapi István Zsigmond királytól megkapta az alapi birtokán fennálló királyi jogokat. Az adományt Alapi István külföldi szolgálatai fejében kapta azzal, hogy a regálékban testvére Péter, azután János, Benedek és Bessenyőfia János is részesedjék.

9 Alapon több besenyő nemesi család élt, akik valamennyien a közéletben tevékenykedtek és egyben a helységben is birtokosok. Ilyen család többek között a Bakó, a Penthe, a Chydur, a Romandinfi, a Szentes, a Fáncsi, az Ajáni,

10 akik között gyakori a birtokvita. 1398. április 16-án Fáncsi Balázs Fejér vármegye előtt tiltakozott alapi birtokrészének elfoglalása miatt, 1457-ben pedig a fej érvári keresztes konvent előtt zárják le egyezséggel Alapi Simon fiai és Szentes Balázs, és ennek Imre fia között támadt birtokvitát. U

A későbbi századokban oly nagy szerepre emelkedett Salamon családot az Alapiaktól származtatják.

12 Az Alapi család a mai település északi részén, egykor Felsőalapnak nevezett faluban volt birtokos. Ez alkotja a korai település magját és ha az oklevelek Alapot említik, akkor ez alatt a felsőalapi részt kell érteni. (A mai település déli részét egykor Gálföldének nevezik, ez lett Alsóalap.)

13 Alap több irányból — Pentele, Szentmiklós, Szekszárd, Földvár, Cece — ide csatlakozó utak torkolatában feküdt, így már a török hódítás első éveiben (1543) jelentős károkat szenvedett. Alap mégis lakott hely maradt a tizenötéves háborúig, lakói ekkor is nemesek voltak.

14 A hódoltságban fekvő falut Palota várának őrsége 1559 elején hatalmába kerítette, és ettől fogva a lakosok a királyi Magyarországnak is fizetnek adót, melyet a palotai kapitány kiküldött tisztje, Megyánczky János szedett össze és szállított a várba.

15 Egy 1567. évi lajstromban Cece, Alap és Zerend falvak mint adósok szerepelnek.

10 Amikor a magyar országgyűlés Fejér megyének ezeket a behódolt falvait Palotához csatolja, lényegében a kialakult helyzetet szentesíti. Ezt a magyar végváriak a vár erődítése, a katonaság eltartása érdekében vitték végbe. 1568—1569-ben már palotai várbirtokként szerepelt, ahol tíz magyar nemes család élt,

17 akik hat curiában laktak.

18 Együttesen 8 forin-