Fejér Megyei Történeti Évkönyv 13. (Székesfehérvár, 1979)

Adony

1911-ben a birtokmegoszlás a következő:

199 Név Lakhely Kat. hold Tiszta jövedelem aranykorona Gróf id. Zichy Nándor Adony 4084 38 995 Gróf ifj. Zichy Nándor Adony 353 5 510 Özv. Fa Gézáné Adony 10 1 791 A szőlődézsmát 1857-ben váltották meg: a „kilenced icce" helyett egyszer s mindenkorra 371 liter mustot és 22 002 Ft-ot fizettek. Az úrbéri birtokrendezés 1858-ban történt. Ekkor 22 4/8 telek volt, 172 telkes gazda kezén. Úrbéres házas zsellér: 221 (218 ház). A birtokrendezés peregyezséggel végződött: a maradvány káposzta- és kenderföldeket a törvényes illetőségen felüli többletnek tekintették és a földesurak „jó akaratból", váltság fizetése nélkül a volt telkesek tulajdonában hagyták. A legelőelkülönítés során telkenként 16 holdat osztottak. A legelőilleték nélküli zselérek száma 14. 1863-ban 180 nyolcadtelkes (6,5 holdas) gazda. 289 legelőilletékkel rendelkező és 79 csak szőlővel bíró zsellér volt. A birtoktalan családok száma: 32. 1884-ben a község a belterületén levő ún. Tófenék tavat — melyet az úrbéri elkülönítéskor haszontalan területnek nyilvánítottak — a nagyközség képviselő-testülete átadta az uradalomnak.

200 1850-ben 429 házban 2831 lélek lakott. Ebből férfi 1370, nő 1461, magyar 1997, német 745, illír 2, zsidó 67. Az 1856-os Kormánylap 3818 fős népességet említ, mely a következőképpen oszlott meg: Adony 3042, Cikola 359, Szabolcs 293, Csongrád 107 és Szentmihály 17. A lakosság túlnyomó része katolikus. 1863-ban — Zách adatai szerint — 469 házban 630 család (3699 lélek) élt. Az 1863. évi helynévtár ennél több (4019) lakosról beszél. 1869-ben 3814 (férfi 1904, nő 1910) lakosról olvashatunk. A 463 magánépületből 37 épült kőből, 326 sárból és vert fallal és 100 vegyes építésű. A városban 267 szolga, 337 napszámos, 5 pap és tanító, 10 egészségügyi volt.

201 1870—1910 között a népesség alakulása:

202 É v Népességszám 1870 4058 1880 4510 1890 4689 1900 4841 1910 4681