Fejér Megyei Történeti Évkönyv 13. (Székesfehérvár, 1979)

Adony

hír, hogy az adonyi Sáringer Pál, önkéntes nemzetőr a schwechati csatában elesett.

187 1849. január 1-én a városba érkezett a Vas és Somogy megyeiek e

gy~

e

gy zászlóalja. Február 14-én Horváth cs. kir. ezredes azt jelentette Fehérvárról, hogy eredménytelen maradt a lefegyverzési kísérlet; Adony, Rácalmás, Dunapentele és Hercegfalva megszállására egy külön egységre lenne szükség. A várostól hódolási nyilatkozatot követeltek az osztrákok, de a helység vonakodott megtenni. A nép azt mondta, hogy ,,ha a megyét a fegyverek hatalmával már hódoltatták, miért követelnek írásos nyilatkozatot is". Az elöljárók készek lettek volna hűségnyilatkozatot tenni, de a nép agyonveréssel fenyegette őket.

188 1849 márciusában az uradalom ügyésze (Dietrich Zsigmond) Fejér megye törvényszékétől kérte a városban folyó „jogbitorló" italmérés és húsvágás megszüntetését. A járási főszolgabíró a zsellérek t-ióző évi választási panaszát megvizsgálva, közülük néhányat felvett az elöljárók közé.

189 1849. április 12—13-án báró Escherich lovassági százados Adonyból keltezte a cs. kir. budai főparancsnoksághoz jelentését a földvári felkelésről. Április 22—24. között gróf Wallis cs. kir. ulánus kapitány százada tartózkodott Perkátán; innen küldött őrjáratokat Adonyba és Péntekére, hogy a Székesfehérváron átvonuló főparancsnoksági főhadiszállást biztosítsa. Április 26-án a Pestről visszavonuló Jellasich, 16 000 emberrel, a városban nagy kárt és pusztulást okozott.

190 1849. május 3-án Aulich hidat vert Ercsinél a Dunán, 27-én már az adonyi templomban is kihirdették a függetlenségi nyilatkozatot. Az újoncozásra 40 fiatalember jelentkezett. Júliusban Haynau a várostól napi 900 porció kenyér beszolgáltatását követelte. Augusztus 5-én kihirdették Haynau parancsát: „a császár oroszokat hívott be a rend és béke helyreállítására". Szeptember 1-én a Hohenlohe-hadtest egy százada szállta meg Adonyt. Szeptember 9-én kihirdették a templomban Kossuth lemondását, Görgey lefegyverzését és a védőrség (Polizei) felállítását. Szeptember 18-án exhumálták a kivégzett gróf Zichy Ödön holttestét Lórévnél és Kalózra szállították. Ferenc József a kivégzés helyén később (1852) kápolnát emeltetett.

191 Az 1849-et követő években Adonyt Dunaadonynak és Rácadonynak is nevezték. 1892—1903 között hivatalos neve: Dunaadony, 1903-tól Adony.

192 1850-ben a hercegfalvi, 1858-ban a sárbogárdi, 1862—1871 között a csákvári járáshoz, 1871—1877 között a csákvári járás rácalmási kerületéhez tartozott. 1877-től az adonyi járás székhelye.

193 Fényes Elek 1851-ben többek között a következőket írta: magyarnémet mezőváros Székesfejér vármegyében, a Duna jobb partján, Budához három postaállomásnyira. Katholikus parochia- és óhitű szentegyház. Postahivatal. Nagy vendégfogadó. Határa termékeny, szép szarvasmarhát nevel, bort termeszt, halászatot űz, fával kereskedik. A Dunán számos malmai vannak. Néhány száz lépésnyire Adonytól állott hajdan a Ptolomeo Salinum, vagy Vetus Salinum nevű római gyarmat, mint ezt a kiásott római régiségek mutatják. Ehhez a gyarmathoz, s még alább Tolnába, a Duna-part mellett vezetett egy országút, mely ámbár ezelőtt mintegy 1800 évvel építtetett, mégis sok helyt annyira használható, hogy újabb időkben is a vármegye meghagyta.

194