Fejér Megyei Történeti Évkönyv 13. (Székesfehérvár, 1979)

Adony

gyerek) és 373 ház volt Adonyban.

115 1836-ban a népesség 2698.

116 Ebből kézműves 60, szolga 29, paraszt 173, zsellér 384, nő 1327. 1846-ban 112 jobbágyot, 168 zsellért, 130 lakost, 59 kézművest és 7 kereskedőt írtak össze.

117 A mezőváros lakosságának német és szerb összetétele nem jelentette, hogy súrlódásmentes volt a viszony a császári katonasággal. 1694-ben a Castelli ezred egy lovas százada érkezett a városba, de ,,a nyakas adonyiak dobot ütöttek és össze futván kiverték a németeket". A katonaság elégtételt kért, az adonyiak azonban ehelyett „selmának és huncutnak" titulálták a megye tisztjeit. „Félő, hogy az adonyi példa a Duna menti falvakban is követésre talál" — írta a főszolgabíró.

118 1703 szeptemberében Schweidler Jakab főhadbiztos szigorúan meghagyta az adonyiaknak, hogy a kurucok ellen fegyveres katonákat állítson ki. A város a megyénél tiltakozott az ellen, hogy a főhadbiztos közvetlenül — és nem a megyén keresztül — utasította őket.

119 Az 1689. évi összeírás szerint Adony lakói évi 30 ft-ot fizettek földesuruknak, Zichy István grófnak. A kastélyban lakó 90 főnyi hadnép mentes volt minden szolgáltatástól. A birtokhoz „egy szép gyümölcsöserdős, valamint két másik sziget" tartozott. Szántó és legelő volt elég, kevesebb rét, kevés szőlő.

120 1 7 0 0 körül 15 egész, 25 fél és 8 negyed lakott telek volt a városban. A robot 52 nap, a telekcenzus 3 ft, a malom cenzusa 4 ft 40 d. A kocsma és mészárszék évi 88 ft 50 d-t, a kilenced 145 ft 30 d-t jövedelmezett.

121 1712-től az adonyiak „évi díjat" fizettek Zichy Imrének. Az egytelkesek 1—1 aranyat, 1—1 pint vajat, tizedet és kilencedet fizettek. A háromnegyed telkesek 6 ft-ot, a féltelkesek 1 aranyat, a fél helynél kevesebbel bírók harmadrészt adtak.

122 1716-ban két örökös-, 16 "szabadköltözésű jobbágy, hét zsellér és egy molnár élt a városban. Évenként cenzust fizettek, a gróf kívánsága szerint robotoltak. A bormérés és mészárszék a városé volt.

123 1720-ban 8 egésztelkes jobbágyot, 3 féltelkes, 6 negyedtelkes zselléri jogállású családfőt és egy libertinust írtak össze.

124 1738—39-ben az adonyiak a szabolcsi határban az uraságtól harmadrészért kaszálót béreltek.

125 1748-ban az úriszék urbáriumot készített a mezőváros számára, melyet az április 4-i megyei közgyűlés jóváhagyott, ül. kihirdetését elrendelte. „A szegénység azonban vakmerő értetlenségből a maga urasága ellen a régi kontraktust feszegette", az újat nem fogadta el. A korábbi szerződés ugyanis a pusztákat az újonnan települt jobbágyok használatára engedte át. „Mivel azonban a jobbágyság megerősödött, illő és igazságos, hogy urának többet szolgáljon."

126 1748 augusztusában megyei vizsgálat volt a városban, mivel 33 lakos távozott el a Szerem megyei Románd faluba. Egy négytagú adonyi küldöttség Bécsben is járt az urbárium miatt.

127 1766-ban újból nyugtalanság volt a városban. A megye katonáinak, akik a „fejes embereket" akarták a megyére bekísérni, a lakosság ellenállt.

128 Júliusban a súlyos földesúri adó ellen tiltakoztak; panaszukkal a helytartótanácshoz és az uralkodóhoz fordultak.

129 Az úrbérrendezéskor, 1768-ban készült összesítő úrbéri táblázatok a várost a 2. osztályba sorolták. Az egész telkek száma 21, telkes jobbágy 163, házas zsellér 9, hazátlan zsellér 15, (az úrbéresek száma összesen 187). Az egész telekhez 24 4 Fejér megyei történeti évkönyv 13. 49