Fejér Megyei Történeti Évkönyv 13. (Székesfehérvár, 1979)

Záborszky Miklós: Baracs

sebb analfabéták száma csak 10,9%. Az 1920-as állapothoz képest nagyon jó az eredmény, de még igen magas az analfabéták száma, hiszen a megyei átlag 7,3% és a járási átlag is 8,2%. Aránylag magas (68) a főiskolát és középiskolát végzettek száma (11 fő — iskolát is végzett), de 1067-en (a lakosság 46%-a) nem végezték el az elemi iskola hat osztályát sem.

138 Ez is élesen rávilágít arra a feljebb már jelzett tényre, hogy milyen élesek voltak a községen belüli társadalmi különbségek. Az elmaradt puszták megőrizték a népi kultúra ősi emlékeit. Állítólag Bartók Béla 1905-ben járt Baracson, ahol 53 népdalt jegyzett fel.

139 Az elmaradt falusi településeken, a különféle falusi szervezetek is csak későn kezdtek kialakulni. 1909-ben még szervezetek, egyletek nincsenek.

140 1919-ben létesítik a HANGYA szövetkezetet.

141 Az olyan minden falura jellegzetes szervezeti forma, mint a tűzoltó egylet is, későn kezdte meg a működését, 1926-ban. 1931-ben is igen szerény a vagyona. (Egy motor-, két kocsifecskendő.) Hitelszövetkezet 1929-ben alakult. 1931ben leventeegyesület működik. Az iskola állami kézben volt, de a Hitelszövetkezet igazgatója és a leventeegyesület elnöke a plébános.

142 1922-ben megalakult a Közjóléti Bizottság, tagja öt képviselő-testületi tag.

143 1925ben a Független Földműves Szövetség Baracson is toboroz tagokat. Vezetői: Horváth György és Németh Mihály aratógazdák, továbbá Tischner János napszámos. A hatósági tilalom ellenére alakuló gyűlésüket február 6-án megtartották.

144 A végsőkig elkeseredett nincsteleneket könnyű volt mindenféle ellenzékbe bevonni. Jgy sikerült 1938-ban a Magyar Nemzeti Szocialista Pártnak (Pálffy Fidél) is szervezetet teremteni Baracson.

145 Míg a szegények mindent megpróbáltak sorsuk javítására, addig a község vezetése mindent megtesz, hogy a konzervatív magatartást dokumentálja. Szerintük 1920. február 22-én ,,a község lakosságának egyhangú kívánsága, hogy a Magyar Királyság helyreálljon".

146 1926. szeptember 11-én Bethlen miniszterelnököt és Vass József minisztert Baracs község díszpolgárává választották.

147 A község a kapitalista korszakban tehát csak kisebb mértékben változik. Lélekszáma a századforduló körül ugrásszerűen megemelkedik, utána stagnál. A nftgugrás oka, hogy néhány parcellázott nagybirtok helyére telepesek érkeztek. Bár ebben az időben alakult ki a falusias élet is, lényegében továbbra is a középbirtokok falva marad a község. A megmaradt középbirtokok bomlanak, és csak lassan belterjesednek. A mezőgazdaság mellett egyéb gazdasági ágak alig fejlődnek. A szegények reménytelen helyzetükből egy ízben próbáltak kitörni: a baracsi aratósztrájk a község történetének legjelentősebb eseménye. A szegények által lakott széteső faluban a művelődési intézmények helyzete is kedvezőtlen volt. III. A község a II. világháború szenvedései után 1944. december 4-én szabadult fel.

148 A felszabadulás aránylag könnyen következett be, harcok a község környékén nem voltak, jóllehet, a közelben december és február között több ízben súlyos harcok folytak. A pusztulás így is súlyos volt a faluban. A Baracs—Nagyvelem— Perkáta vicinális úton a hidat felrobbantották, a tűzoltószertár megron-