Fejér Megyei Történeti Évkönyv 13. (Székesfehérvár, 1979)

Záborszky Miklós: Baracs

Év Cserép, vagy pala Zsindely, vagy deszka Nád, vagy zsúp Összesen Egy házra jutó lakos 1900 6 16 106 128 9,0 1910 134 56 106 296 6,6 1920 245 60 160 465 6,1 1930 453 16 125 594 4,8 A kimutatás itt is fejlődést mutat, nemcsak a házak számának abszolút növekedésében, hanem az egy házra jutó lakosok számában is. A mennyiségi gyarapodás századunk első két évtizedében ugrásszerűnek látszik, azonban ez elsősorban a lakosság számának növekedésével függ öszsze. Nem szabad azt sem elfelejteni, hogy számos gazdagabb paraszt más faluból érkezett ide. Azt is érdemes megfigyelni, hogy a házaknak csak elenyésző része téglaépület, akkor is, ha ezek száma növekszik. A statisztika csalóka, mert nyilvánvaló, hogy a lakóházak jelentékeny része a parcellázás során, illetve utána épült. Ezeket új korukban tégla-, vagy kőalapú, vályog-, vagy sárépületnek sorolták be, de ugyanezeket 1930-ban egyszerűen vályog-, vagy vertfalú házaknak minősítették. Az is látszik, hogy a cselédség lakásgondjai nem oldódtak meg most sem. A község életét, vezetését a birtokos családok tartják kezükben. Köztük legjellegzetesebb a Kornis család, jóllehet soha sem ez a család volt a településen a leggazdagabb birtokos. Baracsra mint a Paksy család birtokaiban részesek kerültek. Az első tagja a családnak, név szerint Sándor, Heves megyéből került ide és már ügyvéd volt.

71 1801-es erőszakos foglalásáról feljebb beszéltünk.

72 Két fia Tolna megyében lett megyei táblabíró. Egyik éppen Békés megyébe került. József fia az 1818—1821-es nemesi összeírásban baracsi lakosként szerepel.

715 József fia, Antal szintén ügyvéd, több címe mellett Tolna vármegye tiszteletbeli alügyésze 1837ben, 1869-ben pusztájához 300 hold tartozott. Kornis József másik, Károly nevű fia ügyvéd, a szabadságharcban főhadnagy, pusztájához 1869-ben 362 magyar hold tartozott.

74 1893-ban csak 169 kat. hold birtoka van. Ekkor a családnak más baracsi birtokos tagjai nincsenek. Legalábbis 100 holdon felüli birtokkal nem rendelkeznek.

75 1849-ben a megyei bizottmány egyik tagjaként Kornis Gábor (ugyancsak József fia) kerül be a pusztáról.

76 1860-ban Kornis Antal és Károly egyaránt megyebizottmányi tagok.

77 Feltűnő, hogy 1884-ben Kornis Antal 1172 forintot, Károly 775 forintot fizet adóként.

78 1888-ban Károly 812 forint adót fizetett,

79 ami arra mutat, hogy fő jövedelmük nem a birtokból, hanem az ügyvédi keresetből került ki. Legjellemzőbb, hogy 1885-ben a már idős Kornis Károly a községi bírói tisztet is viselte.

80 Tekintettel arra, hogy a „falunak" parasztlakossága nemigen volt, a falusi bírói tisztet mintegy a közbirtokosság vezetője utódának tekintették. Antal gyermekei úgy látszik, elkerültek a faluból és birtokukat eladhatták. Egyedül Boldizsár él még Baracson, 1925-ben és 1935-ben is 211 kat. holdas birtokos,

81 egy időben Fejér megye főszolgabírája volt.

82 Nincs rá adatunk, hogy még ő is viselt volna