Fejér Megyei Történeti Évkönyv 13. (Székesfehérvár, 1979)

Záborszky Miklós: Baracs

A szarvasmarha-tenyésztés állandó képet mutat, de az igások helyett a tehenek kerülnek többségbe. Jellemző az is, hogy 1895-ben még az állomány túlnyomó része (958) magyar, 1935-ben viszont csak 12 a magyar és a többi mind a sokkal igényesebb piros-tarka. Rendkívül megnő a lovak száma — melyet elsősorban a növekvő parasztgazdaságok használnak ökör helyett igásállatként —•, valamint a sertések száma is. (Érdekes, hogy az állomány felét már 1895-ben sem a 100 holdon felüli birtokokon tartották, hanem a parasztok, illetőleg egy részét feltehetőleg a cselédek, konvencióban.) A megnövekedés aránya arra utal, hogy a parasztgazdaságok házi hússzükségletüket innen szerezték be. A baromfiak számának növekedése szintén a parasztgazdaságok gazdasági erősödésére mutat, de ezeknek kisebb részét szánták saját fogyasztásra, többségét inkább piacra vitték. Az állattenyésztés átalakuló tendenciát mutat. Egyes ágai erősödnek, mások csökkennek. Ha ezt összevetjük azzal, hogy a legelők száma mennyit csökkent, a takarmánytermelés emelkedésével, és erős belterjesedéssel számolhatunk. A szántóföld nagysága állandóan emelkedett. A községben termelt növények között — 1863ban — első a búza 2608 magyar holdon, második a rozs 1739 magyar holdon, harmadik a tengeri 1410 magyar holdon, negyedik az árpa 1119 magyar holdon, ötödik a zab 763 magyar holdon, hatodik a burgonya 137 magyar holdon.

59 A birtokviszonyok változása és a belterjességre való törekvés meglátszik a termelt növények arányán is. A termőterület hektárban 1936-ra így változik: kukorica 1552, búza 972, rozs 362, borsó 212, burgonya 139, őszi árpa 117, tavaszi árpa 99, zabosbükköny 108, csalamádé 133, lucerna 150, takarmányrépa 91, baltacím 152.

G0 A termelt növények közül az elsőség a kukoricáé, ami a többi takarmánynövényekkel együtt a belterjesedő állattenyésztéssel igazolható. A termésátlagok is emelkednek. A termésátlag katasztrális holdanként:

61 Termény 1901 1931 Búza 5 6,5 Rozs 4 6,5 Tengeri ? 8.5 Burgonya 1 30,0 Árpa 5 ? Zab 5,5 ? A középbirtokok általában jól felszereltek. Már 1869-ben 77, 1895ben 237 vaseke, 1869-ben 10, 1895-ben 25 vetőgép, 1869-ben egy gőzcséplő, 1895-ben 11 lokomobil és 13 cséplőgépszekrény van a birtokosok tulajdonában.

62 Szőlőtermelésről első adatunk, hogy 1863-ban 3460 akó bor termett,

63 Ez a szám 1909-ig növekvő tendenciát mutat, 1909-től némileg csökken. A nyilván homoki szőlőt úgy látszik a filoxéra különösebben nem bántotta, sőt, a század végén még némileg nő is a területe, alkalmasint épp annak következtében, hogy a szőlő a legtöbb helyen elpusztult és így a gyengébb homoki bor is nagy keresletnek örvendett. Amikor az országos szőlőgazdaság kezdett helyreállni a nagy pusztulás után, a homoki bor iránti kereslet csökkent és épp azért apadt némileg Baracson is a szőlő termelése. A kertek területe viszont kisebbé válik, az egy lakosra jutó