Fejér Megyei Történeti Évkönyv 13. (Székesfehérvár, 1979)

Aranyné Magyar Zsuzsanna – Degré Alajos: Balinka (Mecsér, Eszény, Gyón)

csak 6 itteni lakosról tesz említést.

49 Mikor azonban 1858-ban Zichy Miklós Nagygyónt és Mecsér-pusztát eladta a klosterneuburgi kolostornak, Kisgyón megmaradt gr. Zichy János tulajdonában. Összes területe 679 magyar hold (509 kat. hold) volt, ebből 672 magyar hold erdő.

50 A puszta tehát kizárólag erdőbirtok volt. 1903-ban gr. Zichy Wladimir az egész palotai uradalmat eladta Aldőben Witzleben grófnak, vele együtt Kisgyónt is. Kisgyón azonban egy harmadik birtokos kezén keresztül 1920-ra a magyar honvéd kincstár kezére került, mint erdőterület.

51 Az 1920-ban itt megnyitott aknák és a meginduló széntermelés teljesen megváltoztatta a kisgyóni gazdasági és társadalmi viszonyokat. Az itteni kőszénkitermelés a Bodajk felé kiépített iparvasúttal jövedelmezővé vált.

52 1922-ben az iparvasút építése jelentékeny munkaalkalmat adott.

53 1924-ben már 120—140 ember dolgozott a kisgyóni bányában és napi 5—6 vagon szenet termelt.

54 A bányászok egy része a Szociáldemokrata Párt tagja volt, bár tagdíjat nemigen fizettek. 1925-re a bányamunkások száma TöO-re, a napi széntermelés 20—25 vagonra emelkedett.

55 Persze, itt is voltak nagy ingadozások. 1925 júliusában csak 30, majd 100, 1926 augusztusában csak 80 bányász dolgozott. Az itt dolgozók majdnem mind bakonycsernyeiek voltak,

56 de lassan néhányan idetelepültek a bányatársaság által létesített barakkokba. 1937-re ugyanis a bányászok létszáma 370 főre emelkedett, akik heti 21 és 45 P közötti összeget kerestek.

57 Ekkor már a bányásztelep akkora volt, hogy 1932-ben 1 tanerős iskolát állítottak fel, 1936-ban pedig 70 000 P költséggel a bányatársaság új iskolát is építtetett. Az iskola fenntartásának személyi és dologi kiadásait is a Kisgyóni Kőszénbánya Rt. viselte, iskolafenntartóként mégis a balinkai r. kat. egyházközséget szerepeltették, tehát az iskola felekezeti iskolának számított.

58 Az iskolába 1942-ben már 80 gyermek járt. Ekkor államsegélyt kértek második tanítói állás szervezésére, mert másként nem tudják a VII. elemi osztályt megnyitni. Az új tanítói álláshoz az egyházmegye hajlandó lett volna a költségek 20%-ával hozzájárulni.

59 Ilyen értelemben írt a bányaigazgató is a tanfelügyelőnek.

60 Az ügy azonban húzódott. 1946ban a tanulólétszám ugyan 57-re csökkent, de a második tanítói állásért való küzdelmet a kisgyóniak tovább folytatták, míg végül 1948-ban, az államosítás után törekvésük eredménnyel járt.

61 Nem szólva az 1930. évi sztrájkról, amiről Balinka történetében emlékeztünk meg, 1940. október 19-én is sztrájk kezdődött a gánti bauxitbányában, ami kiterjedt Mórra is, és október 23-ig tartott. Október 22~én Kisgyónban letartóztatták a sztrájkoló bányászok memorandumának terjesztőjét, mire a kisgyóniak sztrájkkal fenyegetőztek, de ennek megvalósítása elmaradt, mert október 23-án már jórészt Gánton is megszűnt a sztrájk.

62 A felszabadulás után Kisgyónban már április közepére megindult a bányamunka, de legsürgősebbnek a földreform végrehajtását tartották. 1945. április 25-re végre is hajtották a kisgyóni földek felosztását.

63 Az itteni bányászok régi szervezett munkások voltak, aminek jele, hogy 1945. május 28-ra már megalakult 55 taggal az MKP kisgyóni szervezete.

64 A bányászokból alakult üzemi bizottság főleg a termelés problémáival foglalkozott, hamarosan bekapcsolódott a „széncsatába", de igyekezett a nagyon akadozó közellátást is javítani.

65 A bányaüzem a széntermelésben elnyerte a kormány elismerését, de rohammunka szervezésére még 1946