Fejér Megyei Történeti Évkönyv 13. (Székesfehérvár, 1979)
Aranyné Magyar Zsuzsanna – Degré Alajos: Balinka (Mecsér, Eszény, Gyón)
ben újonnan alakult községi képviselő-testület tagjai közül 5 volt bányász, 2 gépész, 3 pedig kisgazda. Pártállás szerint közülük 3-at küldött az MKP, 3-at az SZDP, 4-et pedig a Független Kisgazda Párt. Ekkor ugyanis legenergikusabban a Független Kisgazda Párt szervezkedett. 1946 januárjában 132 tagja volt Horváth Józse-f vezetése alatt. Az SZDPnek ugyanekkor 74 tagja, Németh Lajos vezetése alatt, az MKP-nak pedig 67 tagja volt Marosvölgyi Gábor vezetése alatt. 251 Ekkor a Szociáldemokrata Párt vált legmozgékonyabbá, falubeli kiküldöttei részt vettek 1946. február 23-án Székesfehérváron a párt tisztújító nagygyűlésén és a balinkai, pontosabban kisgyóni Németh Lajos a 12 tagú megyei pártvezetőségnek is tagja lett. Március elején a Kisgyónban tartott bányászgyűlés a baloldali blokk követeléseit támasztotta alá. Az 1946. évi párttagok számához képest az 1947. kora őszi nemzetgyűlési választás a baloldal előretörését jelentette. A faluban leadtak 236 szavazatot (az összlétszám 25,3%-a szavazott, igaz, hogy a ki nem telepített, de eljárás alatt álló németek egy része nem volt szavazójogosult). A szavazatokból 61-et az MKPre (27,7%), 73-at az SZDP-re (30,8%), 84-et a Független Kisgazda Pártra (35,4° „), 11-et a Nemzeti Parasztpártra (4,7%), 7-et pedig a Keresztény Női Táborra, illetőleg a Balogh-pártra (3%) adtak. A kisgazdapárt befolyása tehát csökkent, viszont az SZDP az egész járásban itt érte el a legtöbb szavazatot. 252 1946 vége óta működött Balinkán a MADISZ ifjúsági szervezet és Kisgyónban a Jó Szerencsét Sportegylet. 253 A mezőgazdaság művelési ágainak megoszlása lassan változott, hiszen lassan tudták megművelni a kiosztott földeket. Még 1955-ben is a legeltetési bizottság csak 87 kat. hold legelőt kezelt, amelyen 126 állattartó jószágai legeltek, holott akkor a legelő már jóval nagyobb volt. 254 Nehezen indult meg az anyag- és áruhiány miatt a kisipar és kiskereskedelem is. 1945 végéig csak 3 kisiparost és 1 kereskedőt igazoltak. Az igazolás is lassan haladt a Volksbund-ügyek vizsgálata miatt. 1946 szeptemberére azonban már 20 kisiparos és 2 fűszerkereskedő dolgozott. 2 " A község népi szervei most ismételten kérték a községnek a bodajki körjegyzőséghez való átcsatolását, hisz oda jó útjuk volt és a terménybeszolgáltatásukat is a Bodajki Földművesszövetkezethez teljesítették. Ez ellen most már nem volt kifogás, 250 de az átcsatolásra már nem került sor, mert 1950-ben a körjegyzőségek megszűntek és Balinka önálló tanácsú községgé vált. Tulajdonképpen már 1945 őszétől kezdve a helység életét a bánya határozta meg. Már ez év augusztusától kezdve a kitermelt szén 70%-át a vasútnak szállították. A bánya erőteljes kibővítése folytán a bruttó termelési érték 1950-ben 22 millió, 1955-ben 160 millió, 1960-ban 342 millió, 1967-ben 512 millió forintra emelkedett. Ezt követőleg a termelési érték valamivel csökkent, a kisgyóni telep kimerülése és az új balinkai aknák beindítása miatt. A kisgyóni szénbányát 1946 januárjában államosították. Ezzel megszűnt a részvénytulajdonosok hatalmas jövedelme, de 1948 novemberéig az üzem önállóan működött, attól kezdve a Vértes—Bakonyi Szénbányák szervezetéhez, 1952. január 1-től pedig a Közép-dunántúli Szénbányászati Tröszthöz tartozott, ami lehetségessé tette az egységes tervezést, a nagyobb szabású új aknanyitásokat, általában a bányatechnika fejlesztését.
