Fejér Megyei Történeti Évkönyv 13. (Székesfehérvár, 1979)

Kállay István: Aba

mot.

13 1773-ban a bérlők amiatt panaszkodtak, hogy a Földvárról Veszprémbe sót szállító fuvarosok állataikat a pusztán legeltetik.

14 A puszta lakossága csekély.

15 Egyes adatok szerint 1786-ban leégett és többet nem épült fel.

l(i Jegyzetek 1 Csánki III. 321.; Fejér VII. 2. 56.; Nagy Lajos FMTÉ 6. 1972. 229. 2 Csánki III. 321.; Fejér VI. 1. 297.; Nagy Lajos FMTÉ 6. 1972. 229. 3 OL Dl. 15 504. 1461. dec. 6. 4 Nagy Lajos FMTÉ 6. 1972. 229. 5 OL E 156. U. et C. Fasc. 36. No 55. 1572.; OL P 707. Zichy cs. lt. Fasc. 86. et A. No 7. 37/14. 1572—4. 6 Uo. Fasc. 86. et A. No 7. 1573. 7 OL E 156. U. et C. Fasc. 37. No 19. 1617. okt. 19. 8 OL Liber regius 7. k. fol. 27—28. 187—188. 9 OL P 707. Zichy cs. lt. Fasc. 137. et C. No 4. 1680. ápr. 29. 10 OL E 156. U. et C. Fasc. 53. No 13. 11 OL Kameral-Administration zu Ofen. Bucchalterey, 1712. fol. 486. 1712. febr. 12. 12 OL P 707. Zichy cs. lt. Fasc. 86. et A. No 3. fol. 300. 1716. 13 Uo. Fasc. 137. No 2. 1718. ápr. 7. 14 Uo. Fasc. 137. et. B. No 8. 1773. jún. 12. 15 FmL II. József-kori népességösszeírás 1784. 16 Fm. ism. 1931/32. 263. FELSÖSZENTIVÁN Első említése 1374-ben, családnévben.

1 Nincs okleveles adat, hogy a középkorban önálló helység lett volna.

2 1570-ben a palotai várbirtokhoz tartozott, Thury Benedeknek fizetett cenzust.

3 1593-ban Palota vicekapitánya (Kajdacsi Farkas) kérte az uralkodótól adományul.

4 1650-ben a Zichy családé; 1679-ben Föveny rác lakói használták és fizettek utána árendát.

5 Az 1696-os összeírás szerint Zichy Imrének 120 hold földje volt itt.

6 Népessége csekély, 1784—1786-ban összesen hat házaspár, 40 lélek.

7 1838-ban 292 lélek (ebből szolga 56, zsellér 23, nő 130, kézműves l).

8 1841-ben 23 gyerek járt iskolába. Az iskola jó állapotban volt, fűtésről az uraság, tanszerekről a szülők gondoskodtak. A tanító, Értő István, fizetését az uraságtól kapta. Tanított: befűzést, írást, olvasást, számvetést, imádságokat és szenthistóriát. A tanítás nyelve magyar volt.

9 1848 szeptemberében az uradalom a horvát seregnek 20 szarvasmarhát küldött.

10 1850-ben 29 ház és 630 lakos volt a pusztán.

11 Az 1860. évi megyei bizottmánynak tagja lett gróf Zichy Domokos, Szentiván földesura.

12 1906 nyarán gróf Zichy Jenő birtokán aratósztrájk ütött ki, a helyszínre kiutazott főszolgabíró kísérelte meg a békéltetést.

13 1919 szeptemberében a románok itt ásták be magukat.

14 A két világháború között gróf Zichy Rafael a birtokos.

15 Az 1945. évi felszabadító harcok során az iskola belövést kapott, Zichy Rafael nagy kastélya megrongálódott.

16