Fejér Megyei Történeti Évkönyv 13. (Székesfehérvár, 1979)

Aranyné Magyar Zsuzsanna – Degré Alajos: Balinka (Mecsér, Eszény, Gyón)

között azonban a 6. német SS páncélos hadsereg ellenállást tanúsított, sőt ellenlökésekkel kísérletezett. Bodajk és Balinka között még március 20-án is elkeseredett harc folyt, de e nap délelőtt 11 órakor a 18. és a 46. szovjet dandár Balinkát felszabadította. A németek még március 21-én is támadást kíséreltek meg. A 12. SS páncélos hadosztály e nap reggelén elfoglalta Mecsér-pusztát, de onnan még aznap visszaszorították és e napon a 6. szovjet gárda harckocsi hadtest Várpalotát is felszabadította. Ezentúl a harc nyugat felé haladt tovább.

25

'' Balinka tehát 1944 december végén és január első napjaiban közel került a harcok színhelyéhez, de rajta csak átvonulások történtek. Ezután 2 hónapig mintegy 25—30 km-rel a német front mögött maradt, csak március 18—20-án lett rövid időre rendkívül heves harcok színtere. Január—február folyamán német front mögötti alakulatok állomásoztak Balinkán, gyakran hevesen összetűzve a magyar állomásparancsnokkal aki emiatt hiába panaszkodott a móri járási katonai parancsnokságon. Hiába panaszolták a németek szakadatlan fosztogatásait is. Közben persze igyekezett a nyilassá vált vármegye is szervezkedni, de ennek a községben nem volt sikere.

235 Természetesen a kisgyóni bányában is leállt a munka. December 13-tól, amikor a székesfehérvári vasútállomás rombadőlése a szállítást lehetetlenné tette, a munkások túlnyomó részét elbocsátották, csak a karbantartáshoz elengedhetetlen villanyerőtelepet és szellőzőberendezést működtették. A kiürítési parancsra jó előre felkészültek, az értékes bányagépeket a tárnában elfalazták, még a felvonógépet is leszerelték. Az üzem vezetőjét — jó későn — február 19-én a nyilas közigazgatás leváltotta. Internálását is elrendelték, de ennek végrehajtására már nem került sor. Az üzem vezetésére kirendelt nyilas vezetők ugyanis nem értettek a bányaműveléshez és az átadás, illetve az azzal járó munka magyarázata húzta el az időt a falu felszabadulásáig. így a bányában nagyobb kár nem esett, a harcok idején márciusban még a lakosság egy része is odahúzódott. Az üzemet ért legnagyobb kár a Bodajk felé vezető híd felrobbantása és a bodajki vasútvonal néhány helyen való megszakítása volt.

23f

' A hosszú, közvetlen front mögötti élet és a súlyos harcok a község lakosságából aránylag kevés emberéletet követeltek. November elejétől április 25-ig a lakosság mindössze 30 fővel csökkent (3,2%), de ebbe beleértendők a katonai és leventeszolgálatra ismeretlen helyre elhurcoltak is. Nagyobb kárt szenvedett épületekben. 10 ház teljesen romba dőlt, 8 pedig kisebb-nagyobb javítással lakhatóvá tehető volt. így az összes lakóház 13%-a károsodott.

237 Katasztrofális volt azonban az állatállomány pusztulása. Az 1945. április 25-én kelt jelentés csak 6 lóról, 2 ökörről és 10 tehénről tett említést, mint maradványról. Utóbb kiderült, hogy összesen 80 szarvasmarha maradt és a malacokkal együtt 120 sertés. így is a számosállatoknak 81%-a, a sertéseknek 76%-a elpusztult. Ennyi állattal az esedékes mezőgazdasági munkát semmi esetre sem lehetett elvégezni, nem is szólva a szántóföldeken maradt aknákról és lőszerről. Pedig a bányamunkásokkal megnövelt lakosságnak negyedrésze élelmiszerrel teljesen ellátatlan volt, a megmaradt 20 q gabona alig volt elég az aratásig.

238 Az új élet a bányabeli munka elkezdésével indult meg. Április 14-én a kisgyóni bányatelep harmadrészében megindult a termelés, a közrend biztosítására bányászokból alakult meg a rendőrség, mely fegyvert a