Fejér Megyei Történeti Évkönyv 13. (Székesfehérvár, 1979)

Aranyné Magyar Zsuzsanna – Degré Alajos: Balinka (Mecsér, Eszény, Gyón)

tehát ekkorra általában a tanulók végigjárták a 8 osztályt, nem volt közülük jelentékeny lemorzsolódás. Az iskola működésének eredményét talán a végzettséggel, illetve az írni-olvasni tudással jellemezhetjük. 1869-ben

205 anafabéta volt 195, az összlakosság 33,1%-a, csak olvasni tudott 133, az összlakosság 22,6%-a írni-olvasni tudott 259, az összlakosság 44,3%-a. 1920-ban 113 analfabéta volt, az összlakosság 20%-a.

206 A kisgyóni bányatelep létesítése után 1928-ban a bányatelepen is szerveztek egytanerős iskolát, melyet a bányavállalat tartott fenn és ezért magániskolának minősítették.

207 A falusi iskola felekezeti jellegének következtében a tanító egyben kántor is volt, és mint ilyen 4,5 kat. hold szántót, 3 4 kat. hold rétet is használt. Földjeit a községnek kellett volna felszántani, ehelyett azonban szántásváltságot fizetett. Mint kántornak volt némi stólajövedelme is az esketések és temetések után.

208 A r. kat. egyházközség azonban csak jogilag számított iskolafenntartónak, a költségeket a politikai község viselte. Az új iskola építési költségeinek egyharmadát is a község fedezte. A többit az államtól várta, de az utolsó pillanatig nem tudta mit remélhet tőle.

200 Ez a visszás helyzet 1941-ben már oda fejlődött, hogy hivatalos állásfoglalás szerint is az iskolát a község tartotta fenn,

210 de a tanító kántori foglalkozása megmaradt. Tekintettel a lakosság német többségére, a Vallás és Közoktatásügyi Minisztérium 1924-ben a német tanítási nyelv bevezetését javasolta.

211 A tanulók többsége kétségtelenül német anyanyelvű volt, 1939-ben 65 tanulóból 40; 1941-ben 69 tanulóból 42. A többséget azonban az iskolaszék 1939-ben „vegyesnyelvű"-nek, 1941-ben németnek nevezte.

212 A polgári kor tanítói közül a következők nevét ismerjük: Topits János (1856), Hocker Ferenc (1861), Gráffy Károly (1863, egyben jegyző is),

213 Holup János (1894— 1908).

21

'' Középületnek csak a templom, a paplak, és az iskola (egyben tanítólakás) számított.

215 A község szülöttei közül számontarthatjuk Rédl József (1895—1942) piarista tanárt, aki 1942-ben könyvet írt a Bakony és környéke flórájáról.

216 A pusztákkal megnövekedett falunak a magyar nyelvű közigazgatás hatására új — most már zömmel magyar nyelvű — dűlőnevei és egyéb földrajzi nevei születettek. Ezek részben az 1864-ben összeírt német nevek fordításai. Ezt az alábbi felsorolásban zárójelben feltüntetjük. Virágvölgy (Blumenthal) Homokdomb (Sandberg) Malomkúti dűlő Hosszúúti dűlő (Langeberg) Vénkúti dűlő Mély árok (Tiefe Graben) Szérűskert Hosszú dűlő (talán a Lange Wiesen) Komlókert (Hopfengarten) Téglaházi dűlő Közbükk Malomhíd Felső Egres Öregtemplomi dűlő Farkaskúti dűlő Fenyves Domahegy Nyolcöles dűlő Üj osztás (Neuteilung)