Fejér Megyei Történeti Évkönyv 13. (Székesfehérvár, 1979)

Kállay István: Aba

280 FmL Alisp. ir. 1945—23. sz. 1945. máj. 2. 218 Virág i. m. 20—21. 282 Eseménynaptár 1944—1948. FMTÉ 3. 1969. 4L, 53. 283 Uo. 44. 284 Helységnévtár 1947. 27.; Fejér megye Szabadművelődési Tanácsának Naptára 1948. 109. 285 Helységnévtár 1952—1973. 286 A népmozgalom főbb adata községenként. KSH 20. 287 Hantos FMTÉ 4. 1970. 645. 1 288 Uo. 648. 289 Helységnévtár 1962., 1967., 1973. 290 Hantos FMTÉ 4. 1970. 651. 291 Almási Miklós—Farkas Lajos; A termelőszövetkezetek. Budapest 1963. 220.; Fejér megye fontosabb statisztikai adatai 1957. 135., 141. 292 Uo. 1961. 116., 143. 293 Uo. 1966. 146., 150. 294 Az mgtsz működésére vonatkozó adatok Tanka János, Aba község krónikájából. FmL Kézirat. 295 Fejér megye fontosabb statisztikai adatai 1957. 157. 296 Uo. 1961. 120., 121—124., 127—128. 297 Uo. 1966. 114., 127. és Tanka János, Krónika. 1971. 298 Hantos FMTÉ 4. 1970. 661. 299 Fejér megye fontosabb statisztikai adatai 1957. 208., 1974. 340.; Tanka Abai krónika. 1971. 300 Fejér megye statisztikai évkönyve 1974. 340.; Tanka Abai krónika. 1971., 1972., 1974., 1975. BÁRÁND Báránd-puszta (Bolondvár) bronzkori lelőhelye arra utal, hogy már e korban lakott, hely.

1 Első okleveles említése 1465: a Chatka-i pálos konvent nevében Péter barát tiltakozik az ellen, hogy Barand birtokukból (possessio) Tharnek-i Imre szolgabíró 50 barmot és 200 juhot Chokakew várába hajtott.

2 A középkorban önálló helység;

3 ezt mutatja egy 1484. évi, a bárándi plébánost említő oklevél.

4 Ezt követően 1656-ig nem tudunk Bárándról. Ebben az évben Veszprém megye Pápán tartott törvényszéke — Bottka Zsigmond keresetére — Báránd szomszédos pusztáinak lakóit eltiltotta a szántóföldek, rétek, legelők, erdők használatától.

5 1665-ben Bottka Zsigmond — meggyőződvén, hogy Báránd régi jogon a pápai pálos kolostor tulajdona —, a birtokot minden jogfenntartás nélkül visszaadta nekik.

6 1691-ben abai Arany János (akkor fehérvári polgár) bérelte Bárándot.

7 1695-ben Miskey István alispán tiltakozott a pesti pálos priornál az ellen, hogy a pusztát Fehérvár városnak adják bérbe. Az alispán 1697-ig megkapta a 200 hold szántóból álló puszta bérletét.

8 Székesfehérvár város 1699-től kezdve

9 — kis megszakításokkal — több mint 125 évig bérelte Bárándot. A bérleti díj, 1711-ben 70 Rft, 1756-ban 900 Ft, 1771-ben 1000 Ft, 1782-ben 2000 Ft volt.

10 A pusztán csárda is működött. A város a pusztát polgároknak és lakosoknak adta bérbe, ezzel ellensúlyozva Székesfehérvár szűkös szántó-, rét- és legelőterületét. A pálos rend megszűnte után a Tanulmányi Alap birtokába került. A pusztán élő népesség nem sok. 1784-ben mindössze 12.

11 1826-ban báró 3* 35