Fejér Megyei Történeti Évkönyv 13. (Székesfehérvár, 1979)

Aranyné Magyar Zsuzsanna – Degré Alajos: Balinka (Mecsér, Eszény, Gyón)

ami elképzelhető. Majd 100 évvel később az úrbéri elkülönítési perben egy 1784-ben kelt térkép alapján a balinkai jobbágyok bizonyították is, hogy ekkor a földesúrnak voltak allodiális szántói és rétjei Balinkán. Azt pedig épp a földesúr állította, hogy az elkülönítés idején az 1850-es évek végén meglevő 30—40 magyar hold majorsági szántója és rétje 1784 óta nem növekedett. A jobbágy telkek és a megművelt föld területének növekedésével a földesúr kilencedbevétele is nőtt. 1780-ban 110 pozsonyi mérő kétszeres, és 46 pozsonyi mérő zab, 1781-ben pedig 101 pozsonyi mérő kétszeres, 23 pozsonyi mérő zab és 8 pozsonyi mérő kukorica is volt. 1782-ben a balinkai dézsmabor 15 akót tett ki.

65 A jobbágytelkek száma és a megművelt föld nagysága így alakult :

r,G Év Telek Jobbágy Szántó Kaszás rét Kapás szőlő 1768 5 1/4 25 166 101 121 1846 11 1/2 35 311 150 147 1858 11 1/4 440 A telkek száma és a jobbágyi szántó mennyisége a feudális kor végére a duplájára, a kaszáló 50%-kal, a szőlő azonban mindössze 25%-kal nőtt. Ügy látszik, a földesúr nem adott további irtási engedélyt szőlőtelepítés céljára. Feltehetően ez is hozzájárult ahhoz, hogy 1830 után többen elvándoroltak és a falu lélekszáma csökkent. Az 1828-as összeírást, mely csak 352 pozsonyi mérőnyi (176 magyar hold) szántót és 84 kaszás rétet, valamint 23 magyar hold szőlőt tüntetett fel,

67 nem vehetjük figyelembe, ez rryilván a valóságosnál kevesebbet tüntetett fel, hisz az 1826—1827-es összeírás szerint is a szántó 298 magyar hold, a rét pedig 144 kaszás volt.

68 Az állatok száma így alakult: Év Ökör Tehén Tinó Borjú Ló Sertés Juh Kecske 1774 34 56 7 50 7 1846 38 54 50 — 83 38 — — A szarvasmarha-állomány tehát csak annyiban változott, hogy nagyszámú növendékmarhát tartottak, melynek jelentékeny részét nyilván eladásra nevelték. A lóállomány 66%-kal való növekedése viszont azt mutatja, hogy a feudális kor végén fuvarozással is foglalkoztak, vagy terményeiket távolibb piacokra is szállították. Hallatlanul megnőtt a sertéstartás, bár e kimutatás szerint is telkes gazdánként csak 1 egy éven felüli sertést 23 Fejér megyei történeti évkönyv 13. 353