Fejér Megyei Történeti Évkönyv 13. (Székesfehérvár, 1979)

Aranyné Magyar Zsuzsanna – Degré Alajos: Balinka (Mecsér, Eszény, Gyón)

BALINKA I. A helység Fejér megye északnyugati szélén, a Bakony keleti peremén fekszik.' 1970-ben önálló tanácsú község, mely 358 házból áll, ebből 146 belterületen, 173 Mecsértelepen, 32 pedig Kisgyón bányatelep területén. Területe 1801 hektár, azaz 3130 kat. hold. Lakossága ugyanekkor 1494 lélek, de ebből csak 565 él a belterületen, 732 Mecsértelepen, 87 Eszény, 107 Kisgyón bányatelepen él.

2 Tehát lakosságának 62%-a „külterületen" él, ami a nagyra nőtt bányatelepek természetes következménye. A széntermelés fejlődése következtében a legújabb időkben jó összeköttetést építettek ki különösen a Móri-horpadásban fekvő Bodajkkal, de a Komárom megyei bányásztelepülésekkel, így Oroszlánnyal is. A község határa hullámos dombvidék. Északon a Vértes hegység, keleten és délen a Bakony mellári fennsíkjának mészkő- és dolomitgerincei zárják le. A környék legkiemelkedőbb pontja a Hársas-hegy csúcsa. A területet két patak is öntözi, a Bakonycsernyéről Balinkán át Fehérvárcsurgó irányába folyó Gaja és a Mór—Bodajk irányú kisebb patak. A kettő Székesfehérvár előtt, Szárazréten egyesül. A községbeli évi csapadék közepes, átlaga 656 mm. Nagyobb felhőszakadásokkor és a koratavaszi hóolvadás alkalmával a patakok kis szelvényük miatt a nagy mennyiségű vizet nem tudják összegyűjteni és nagy területet árasztanak el. A bányából kiemelt vizek elvezetése is ugyanezen patakmedrekben történik. A helység na%y geológiai kincse a kőszén, melynek kitermelése az utóbbi évtizedekben döntően befolyásolta a helység fejlődését.

:! Nevét 1193-ban Boinca-nak'', 1232-ben Boyanka-nak, 1275-ben Boyenka-nak, 1434-ben és 1489-ben Bayonka-nak

:>

, 1465-ben Baysonká-nak, 1492-ben és 1543-ban Baynka-nak,

ü 1650-ben Bayinka-nak,

7 1692-ben Balinkay-nak,

8 1696-ban Balikának vagy Paliká-nak,

u 1698-ban Baynkanak,

10 1755 óta állandóan Balinkának írják.

11 A Boinca név valószínűleg az ómagyar Báon személynévnek -ka képzős származékából keletkezett, de török eredetű is lehet és végső soron etimológiailag azonos a magyar „bán" méltóságnévvel.

12 Balinka eredetileg királyi tulajdon volt.

13 Erre utalhat a közeli Mecsér elnevezése is, amely 1465-ben jelenik meg Mecher alakban. Az előzmé-