Fejér Megyei Történeti Évkönyv 13. (Székesfehérvár, 1979)

Vadász Géza: Bakonysárkány

által határozatilag kimondott pénzbeli bírságokat a községi szegénypénztárba kell befizetni. A benne levő összeget a község lakói kamatra kölcsönvehették. 1893-ra az elszegényedés folytán behaj ihatatlanokká váltak ezek a kölcsönök is, és a képviselőtestületnek határozatot kellett hoznia az összegek leírására. A kimutatásba felvett szegények, akik tartozásukat nem képesek kifizetni, a következők: Kristóf József, Kolek Márton, Lang József, Bisztricz István, Rupert Mihály. A határozatot a megye állandó választmánya is jóváhagyta. 1989-ra már ismét 789 Ft-tal és kamataival tartozik a község lakossága a szegényalapnak, amelynek jövedelméből a vagyontalanokat eltemettették. A község szervezete 1888-ban a következő. A községi képviselő-testület 20 tagból áll, akik közül 10 a legtöbb adót fizető, 10 pedig választás alapján gyakorolja jogait. Elöljáróságának tagjai: bíró, helyettes, vagy törvénybíró, jegyző. 4 tanácsbeli esküdt, közgyám, valamint a községi pénztárnok, aki egy személyben az adópénztárnok is. Sárkány szolgaszemélyzete 1 kisbíró és 1 éjjeliőr. A rendkívüli, illetőleg büntetéspénzeket a község bírája tartozik behajtani, amelyért tiszteletdíjul annak 1/4-e őt illeti. A jegyző feladata a hagyatéki leltárak felvétele, a marhalevelek kezelése. A községi szabályrendeletet is a jegyző szerkeszti a falu érdekeinek és a törvény kívánalmainak megfelelően, majd a képviselő-testületi közgyűlés tárgyalja és fogadja el. A községi bíráskodást a bíró, jegyző és a törvénybíró gyakorolják, szükség esetén bevonják az eljárásba a két tanácsbeli esküdtet is. A kisbíró a halottkémi teendőket is végzi, a halottvizsgálati jegyzőkönyvet a plébánosnak tartozik bemutatni, amely eljárásért minden halott után 10 krajcár tiszteletdíjban részesül. A községi szabályrendelet előírja, hogy a települési díj egy háztartásban élő család után 10 Ft, amelyet a községi r. katolikus iskolaalap pénztárába kell befizetni. A községben vágatás nincs, a hússzükségletet vidékről szerzik be. Övoda, piac nincs, községi fogda viszont van. A községi orvosi állás betöltését a falu szegénysége szintén megakadályozza. Az egészségügyi szolgálatot a vidék magánorvosai és a járási orvos látja el. 1901-ben dr. Szauer György járási tisztiorvos Sárkányban szerzett tapasztalatairól így számol be. ..Közismert dolog, hogy Bakony-Sárkány község igen szorult anyagi viszonyok között van." Miután a községben fennálló önkéntes tűzoltótestület a pártolás hiánya miatt semmi eredményt sem volt képes elérni, a tűzrendészeti megyei szabályrendelet értelmében 1891-től megszervezték a köteles tűzoltóságot. Rendelkezik a testület egy régi fajtájú fecskendővel, egy újjal, amelyet 500 Ft-ért szereztek be 5 évi részletfizetésre, valamint egy vízhordó lajttal. 1897-ben három segélyre szoruló szegényt tartanak nyilván a faluban, akik hetenként kétszer könyöradományt gyűjthetnek maguknak. A századfordulón nincs a faluban sem gazda-, sem pedig olvasó- és földmíves-társaskör. ,,A gazdák csak a gazdálkodásra vannak szervezve."

121 Főként nőtagjai vannak a 2 fillér tagdíjat szedő Oltáregyletnek és Szent József-Egyletnek. A község a bodajki választókerületbe tartozott, és 1870-ben a 860 lélekszámú Bakony-Sárkányból mindössze 69 fő rendelkezett választójoggal.

122 A század végén a 108 szavazó közül 80 a konzervatív reformeszméket hirdető Katolikus Néppárt híve, amelyben egyházi befolyás érvényesül; 20 pedig kormánypárti. 1905-re annyiban változik meg a helyzet, hogy a 114 választójoggal rendelkező közül 73 néppárti, 17