Fejér Megyei Történeti Évkönyv 13. (Székesfehérvár, 1979)
Vadász Géza: Bakonysárkány
A szántók összmennyisége tehát az eltelt hat év alatt 160 holdról 287 holdra növekedett, a rétek viszont 120 holdról 82 holdra csökkentek. Az utóbbi jelenség oka az lehetett, hogy — amint erre későbbi források is utalnak — a rétek egy részét feltörték és szántóföldként használták, mivel a lakosság többségének még így is csak 7 hold szántója volt. Nem volt hát más kiút számukra, mint ehhez a kényszerű lépéshez folyamodni, ami természetesen hátrányosan hatott az állattenyésztésre. A helyzetet súlyosbította, hogy 1787-ben báró Lusinszkyné eltiltotta a sárkányi jobbágyokat attól, hogy mint régen, ezután is a Törösi pusztán legeltessék marháikat. Gróf Zichy Jozefa a kancelláriához fordult jogorvoslatért, amely elrendelte, hogy a megye báró Lusinszkynét minden urbariális újításoktól és foglalásoktól tiltsa el, ami meg is történt. 53 A felsorolt szántókon kívül a jobbágyok még káposztaföldekkel is rendelkeznek. A borkimérést ekkoriban (1774) Ranalter József árendálja és évi 300 ft hasznot hoz az uradalomnak; 1794-ben már 700 ft-ot. A termelés módjába és méreteibe nyerünk betekintést abból a szolgabírói jelentésből, amely 1780 júniusában készült, amikor a rendkívüli erejű záporok és jégesők őszi veteményeiket, búzatermésük nagy részét elpusztította. 54 A kárfelmérés szerint a 39 kárvallott összesen 142 hold búzát vetett ekkor, amelyből 45 holdnyit kicsépelt a jég. A 248 mérőföld nagyságú búzatelek két nyomásban helyezkedett el: „első hold vetés és második hold vetés" és a következőképpen oszlott meg: A három módosabb parasztgazda: Sütő István és Vágner Fülöp 8—8 holdat, Keller János 6 holdat vetett. Az eddigiekben ismertetett adózásokon kívül katonai terhek is nehezedtek a község lakosságára. 1775-ben Sárkán}' lakóinak külön folyamodványban kellett fordulniuk a megyéhez, hogy fizessék ki annak a 60 1/2 orgia (öl) fának az értékét, amelyet Mórra beszolgáltattak a megyei katonaság számára. A megyei közgyűlés utasítására a főadószedő ölenként 1 ft 25 dénárral térítette meg a fa árát a megyei házipénztárból (cassa domestica). 55 1809-ben viszont a fa és gyertya árának megtérítéséért kellett kérelmet benyújtaniuk. A salgamus, azaz fa- és gyertyaszolgáltatás nem jár a felkelt seregeknek, mivel az insurrectiót mint átmenőket kezelik a katonai parancsnokság (insurrectionalis commissariatus) rendelkezése szerint. A tisztek azonban szüntelenül fáért, a strázsák pedig gyertyáért szorongatják őket, és a község kénytelen engedelmeskedni ,,a tiszteknek keményebb kívánatára". 5(J A megyei határozat végül a nádortól kért intézkedést a törvénytelen követelések megakadályozására. Katonává korszakunkban is „muzsika mellett" lett valaki, ha önként jelentkezett. Valóságos kis életképet fest a verbung lefolyásáról egy 1812-es irat Sárkányban. 57 Amikor Görbe Sámuel takácslegény a faluba ért, „elsőbben is muzsikát kívánt", mire a helység bírája muzsikát hozott. A táncoskedvű takácslegény leugrott a kocsiról, és „azonnal táncnak eredett, azt kiáltozván, hogy katona lészen, majd a bírónak kezet is adott". Csak másnap tiltakozott, miután Fehérváron a komisszáriusnál kijózanodva ráébredt katonai állapotára. 12 fő vetett 4 pozsonyi mérő búzát (• 24 fő vetett 8 pozsonyi mérő búzát ( : 1 fő vetett 12 pozsonyi mérő búzát ( : 2 fő vetett 16 pozsonyi mérő búzát ( 2 hold); 4 hold); 6 hold); 8 hold).
