Fejér Megyei Történeti Évkönyv 13. (Székesfehérvár, 1979)

Kállay István: Aba

1922-ben a Tüzelő és Építőanyag Rt. telepe, egy gőzmalom, egy cementárugyár és két daráló képviselte az ipart. 1931-ben a Lánczky-féle épület- és tűzifatelep, a Schwarc Sándor-féle gőzmalom, Kovács Sándor cementgyára, a Farkas- és a Röthler-féle darálók.

250 Abán működött a Központi Hitelszövetkezet helyi fiókja és az Országos Magyar Tejszövetkezeti Központhoz tartozó Tejszövetkezet.

257 1943-tól mindössze a Klemafit épület- és tűzifatelepről, valamint a darálókról vannak adatok.

258 A villanyáramot 1931—1932-ben vezették be.

250 1931—1932-ben a r. kat. elemi iskolában 1 igazgató-tanító és 4 tanító, a ref. elemiben 1 kántortanító és 1 tanítónő tanított.

200 1 941-ben a ref. elemi iskola I—VII. osztályába 144 tanuló (3 nevelő), 1943-ban a r. kat. elemibe 226 tanuló (3 nevelő) járt.

201 A nagyközségben több egyesület és társulás volt. 1930-ban alakult a Legeltetési Társulat,

202 tovább működött a nagy múltú Önkéntes Tűzoltó Egyesület, az Olvasókör, a Gazdakör, a különböző egyházi dalárdák és egyesületek.

203 A két világháború közti korszakban tovább éltek a munkásmozgalmi hagyományok. 1923 júniusában azt jelentették Abáról, hogy gyűlést tartottak, amelyen a Dietrich-féle birtok felosztását tárgyalták.

204 Figyelemmel kísérték a hatóságok ,,az erősen kommunista érzelmű" Nagy Elek vasgyári munkást, aki az egyik birtokosnál volt alkalmazva.

205 A nagyközség lakói közül többet nyilvántartottak politikai megbízhatatlanság miatt.

200 A II. világháború alatt sor került a bevonulási parancsok megtagadására.

207 1944 novemberében — K. Varga József és Debreceni László vezetésével — németellenes fegyveres felkelésre került sor Abán, Soponyán, Nagylángon és Csőszön. Részt vettek benne: Kollár Gyula, Réti József, Kuliffay Barnabás, Szabó Lajos, Ferenci Zsigmond, Kovács Gergely, Arany Dezső, Csörgő Sándor, Czibók István és Szabó Gábor. A környéken állomásozó repülő csapattiszthelyettes-képző iskola növendékei gyalogsági fegyvereket és több láda kézigránátot adtak. 1944 novemberében tervezték a Sárkeresztúron állomásozó németek lefegyverzését. Onnan Fehérvárra akartak vonulni, a középületek, laktanyák elfoglalására, majd a budapesti fegyveres felkeléshez csatlakozni. A fővárosi előkészítő bizottság felszámolásával együtt — árulás útján — az abai mozgalmat is leleplezték. Vezetőit a Gestapo elfogta és halálra kínozta.

208 1944 őszén, 1945 tavaszán a község hosszú hónapokra hadszíntérré változott. A 3. Ukrán Front csapatai 1944. december 8-án szabadították fel első ízben a helységet.

209 A 6. SS-páncélos hadsereg, a 6. német és a 3. magyar hadsereg állt velük szemben. 1945. január 13-án a Wiking-hadsereg Aba—Sárkeresztúr irányába támadott azzal a céllal, hogy a Sárvízcsatorna keleti partján hídfőket hozzon létre. Február 6. — március 6. között a 3. Ukrán Front az Aba—Soponya—Enying—Balaton szakaszon védelembe ment át. Március 7-én az 1. SS-páncélos hadosztály a 135. szovjet hadtest védelmi szakaszán Külsőkajtor—Pálinkaház puszta irányába teret nyert. Március 11-én a II. SS-páncélos hadtest 2. SS-páncélos hadosztálya megkísérelte a Sárvíz-csatornán az átkelést, de a 27. szovjet hadosztály csapatai visszavetették. A páncélos hadosztály zöme Aba és Sárosd között rohamozott, de a szovjet csapatok a Henrik-tanyából kiindulva visszaverték őket. Március 18-án a 6. SS-páncélos hadsereg arc-