Fejér Megyei Történeti Évkönyv 13. (Székesfehérvár, 1979)

Heiczinger János – Lencsés Ferenc: Bakonycsernye

sok különösen a betakarítás időszakában fordulnak elő. Leggyakrabban kukoricatörés és burgonyaszedés idején. A tavasz folyamán több ízben észleltünk lopást a lucernákban. A tetteseket sajnos nem tudtuk kideríteni, annyit azonban tudunk, hogy nem tsz-tagok voltak."

136 A tsz gazdálkodását a hegyvidéki jelleg megnehezítette, minden munkát — a szántás és vetés kivételével — kézi erővel kellett elvégezni. A tsz-nek gépparkja nincs. A mezőgazdasági termelés nem gazdaságos. A ráfordítás megközelíti, sőt, egyes növényféleségeknél meghaladja a hozamértékét, ezért a tsz évenként nagy összegű állami támogatásra szorul.

137 A tsz taglétszáma 340 fő (ebből 124 férfi, 216 nő). A közös munkában részt vett 208 fő (ebből 72 férfi — átlagos életkoruk 57 év), 136 nő (átlagos életkoruk 45 év).

138 A tsz saját munkaerejével a közel háromezer kh megművelését nem tudná ellátni, ezért főleg munkacsúcsok idején külső, idegen munkaerő alkalmazására kényszerült. Jelenleg a tsz termelési feladatainak teljesítését a férfi munkaerőhiány gátolja. 1—3 éven belül a jelenlegi férfi munkaerők kiöregszenek, munkaképtelenné válnak. A tsz-ben a főbb munkákat a tsz-tagság és a bányászok családtagjai végzik. Növényápolás terén a takarmánybetakarítás túlnyomó részben részesműveléssel, az aratás és cséplés teljes mértékben részesmunkával történik. Az idegen munkaerők jelentős részt visznek el a tsz jövedelméből, ezért szükség volna a munkák minél teljesebb gépesítésére.

139 A tsz-zárszámadást az ellenőrző bizottságnak kellett jóváhagyni. Később merült fel, hogy a tsz ellenőrző bizottságnak kellene a tsz könyvelését, anyaggazdálkodását ellenőrizni, azonban a bizottságban az ellenőrzéshez értő szakképzett egyén hiányzott.

140 1967 tavaszán a tsz munkáját nagyban hátráltatta, hogy több mint 100 kh ingatlan az egyéni táblákban és a zártkertekben terült el. A jelenlegi állapotban ezek megművelését nem tudták biztosítani, ezért szükségessé vált egy újabb tábla kialakítása.

141 A tsz állatállománya 1967. év elején a következőképpen alakult: tehén 114 db vemhes üsző 11 db hízómarha 64 db növendék üsző és bika 150 db sertés 293 db juh 547 db ló 67 db

142 A Bakonyalja Tsz-t 1967-ben — kérésére — kedvezőtlen talaj- és domborzati viszonyok miatt további két évre a gyenge tsz-ek közé sorolták. Ennek alapján a tsz jogosulttá vált gépállomási munkadíjkedvezményre, ami éves viszonylatban kb 450 000 Ft kiadás megtakarítását jelentette. Felsőbb utasításra a tsz hiteleiből 3,8 millió Ft-ot engedtek el.

143 Az előzetes számítások szerint a tsz 1967 őszén kukoricából 1800 q, lucernaszénából 2182 q többlettel fog rendelkezni, amit a jelenlegi állatállománnyal hasznosítani nem tudnak. A kedvező takarmányhelyzet lehetőséget nyújt az állatállomány felfejlesztésére. Tervek szerint még ebben az évben a tehénállományt 114-ről 150-re növelik, ezenkívül 30 db anyakocát és 300 db anyajuhot kívánnak vásárolni. Még ezen az őszön hozzákezdenek egy 108 férőhelyes korszerű tehénistálló építéséhez, amelyet előreláthatólag 1968 nyarán fognak üzembe helyezni.

144