Fejér Megyei Történeti Évkönyv 13. (Székesfehérvár, 1979)
Heiczinger János – Lencsés Ferenc: Bakonycsernye
Az 1962 május közepi közbiztonsági jelentés szerint: „nagyfokú hanyagság tapasztalható a társadalmi tulajdon kezelése terén a termelőszövetkezetben. Az írásbeli figyelmeztetést sem veszik figyelembe." 1J(i Augusztus végén ismét a móri gépállomás határidő be nem tartása miatt merült fel probléma. „A legutóbb is a borsó csépléséhez nem adtak gépet, csak ígérték, de még most sem jött meg a gép, így kb. 70 ezer forint kötbért akarnak a tsz-szel megfizettetni."" 7 Október végén még 150 kh búzát a burgonya és a kukorica betakarításának elhúzódása miatt nem tudtak elvetni. A tsz vezetői remélték, hogy a lemaradást október 31-ig be tudják hozni. A tagok már az év elején megállapodást kötöttek a tsz-szel kukoricaművelésre és -betakarításra. A termett kukorica 15%-át kapják prémiumként. A tsz-vezetőség újólag úgy határozott, hogy a „15%-ot csak a terület teljes betakarítása után adja ki". 118 1963 tavaszán merült fel, hogy a tsz-nek meg kellene vizsgálni a juhtenyésztés gazdaságosságát, mivel ez eddig nem sok hasznot hajtott. A szaporodási arány nem volt rossz, az elhullási arány némileg javult az előző évhez képest. 119 1963-ban a tsz-nél learatásra került: 340 kh őszi búza, 114 kh tavaszi árpa, 50 kh rozs, 52 kh zab, 245 kh őszi árpa, 5 kh borsó. 120 A tűzvédelmi munka biztosítására a helybeli önkéntes tűzoltók a tsz-től egy különálló tűzoltó raj rendelkezésre bocsátását kérték. A későbbiekben az oktatásban való részvételért felajánlott fél munkaegységet sem tudták biztosítani. 121 1964 február elején minden tsz-fogatosnak írásbeli felszólítást küldtek, hogy semmiféle fuvarozást nem vállalhatnak. A jövőben csak az fuvarozhat, aki megfelelő engedéllyel rendelkezik. 122 A tavaszi fej trágyázást nem tudták elvégezni, mert a tsz 360 q pétisóval kevesebbet kapott. A terven felül eladott szalma után sem kapták meg a beígért mennyiséget. 12 ' 1 ' A többlet háztáji használatáért kb. 25 személy fizetett, vagy foldjárandóságából levonták: 100 négyszögölenként 135 Ft-ot számoltak el. Ebben az időben szervezték meg a háztáji bizottságokat, amelynek nemcsak a többlet háztáji használatának megakadályozása, hanem a háztáji termelés fokozása is feladata volt. 124 Egyre több munkaerő-probléma lett az állattenyésztésben, bár ez az egyetlen ágazat, ami jövedelmezőnek néz ki. „Nem kap a tsz megfelelő embereket állatgondozónak. A helybeliek nem jönnek, akik megbízhatók lennének, idegeneket kell a tsz-nek felfogadnia. Azokat meg állandóan ellenőrizni kell. . . előfordult most a napokban, hogy Nagygyónon az állatgondozók nem etettek." 12 "' Az 1964. évi eredmények alapján a tsz-ben a juhászat deficites lett. A ráfizetés abból adódott, hogy a tsz nem rendelkezett megfelelő juhászokkal. A juhászok miatt a juhállomány 1/5-ét ki kellett selejtezni. A juhászok hanyag munkája miatt a bárányoknál 30%-os elhullás volt. Ehhez járult, hogy a juhhodályok nem voltak téli etetésre alkalmasak, s
