Fejér Megyei Történeti Évkönyv 13. (Székesfehérvár, 1979)

Heiczinger János – Lencsés Ferenc: Bakonycsernye

Az 1965—68. közti időszakra a sertésállomány nagyarányú növekedése volt jellemző, s a gazdaságok és a sertések száma az alábbiak szerint alakult: 1965 1966 1967 1968 1968. jún. március 31. Gazdaságok száma 514 481 545 606 783 Sertésállomány (db) 1164 1075 1319 1549 1808

102 A község mezőgazdasági területe 1966-ban a következőképpen oszlott meg: állami gazdaság, erdőgazdaság 1240 kh termelőszövetkezet 2849 kh kisegítő gazdaságok 178 kh községi területek 146 kh egyéni gazdaságok 826 kh belterület 556 kh zártkert 290 kh Összesen 6085 kh A mezőgazdasági termelésben a helyi tsz-^en kívül érdekelt a Sárszentmihályi Állami Gazdaság, a jásdi, nagyvelegi és a súri tsz-ek, valamint a Mezőföldi Állami Erdőgazdaság.

103 A „Bakonyalja'' Mezőgazdasági Termelőszövetkezet megalakulásának gondolata legelőször 1949—1950-ben merült fel, mikor 12—13 jelentkező nem rendelkezett a megalakuláshoz szükséges földmennyiséggel, ezért a tsz megalakulása hosszú időre elhalasztódott.

Ift/| A község egyik vezetője fájlalta, hogy 1956 októberében még annyira sem jutottak, hogy „legalább a termelőszövetkezet megalakulását megelőző előkészítő bizottságot tudtuk volna létrehozni".

10

"' 1957 őszén felkérték a tanácstagokat a termelőszövetkezeti mozgalom népszerűsítésére. 1958 nyarán az eddigieket úgy összegezték, hogy „legalább egy komoly szakcsoportot hoznánk létre". Példaként a tótréti málnatermelőket hozták fel, ahol eredményeket tudtak felmutatni, hogy keresetüket bárki megirigyelhette volna.

106 1959 februárjában alakult meg a termelőszövetkezeti fejlesztési bizottság. Még ebben az évben a gazdákból és a volt gazdasági cselédekből két termelőszövetkezet alakult, s a szervezés utolsó időszakában Bakonyalja néven egyesültek, amely 405 tagot, s mintegy 360 családot számlált. A tsz összes területe 2817 kh, ebből 1884 kh szántó volt.

107 Bakonycsernye 1960 februárjában termelőszövetkezeti község lett.

108 A termelőszövetkezet első komoly próbatétele az 1960. év volt. Fő problémát a kapásnövények megművelése jelentett. A helyi tanács nem értett egyet a részesműveléssel, „de ha más nincs", akkor legyen részesművelés. Ezt úgy oldották meg, hogy közös kapálást is szerveztek, amelyen ha valaki nem jelent meg, attól 5 munkaegységet vontak le. Egyes növé-