Fejér Megyei Történeti Évkönyv 13. (Székesfehérvár, 1979)

Heiczinger János – Lencsés Ferenc: Bakonycsernye

Erre több kísérlet történt. 1968 nyarán a Budai Járási Háziipari Termelőszövetkezet bedolgozó részleget létesített, amely átmenetileg az általános iskolában működött. A művelődési otthont szerették volna e célra igénybe venni, ahol kb. 100 nő foglalkoztatását lehetett volna biztosítani.

30 A községi tanács vb a Budai Járási HTSZ-szel szóban állapodott meg, hogy a kultúrházat műszaki becslés szerinti értékben átveszi, s igényeiknek megfelelően átalakítják és 1969. II. félévében megkezdik az üzemelést. A nyár folyamán két hónapig 32 nőt foglalkoztattak, akik főleg. gyermekruhát készítettek. Majd helyiség hiánya miatt a bedolgozói munkát beszüntették. Ez a bedolgozói tevékenység sem a Gyapjúmosó és Szövőgyár bodajki részlegének, sem a tsz női munkaerő-helyzetét nem érintette volna.

31 Végül is a háziipari szövetkezet felügyeleti szerve nem biztosított pénzügyi alapot a csernyei nők foglalkoztatásához. Még egy átmeneti megoldás volt 1969 nyarán, mikor a Székesfehérvári Háziipari Szövetkezet 33 bedolgozó nőt foglalkoztatott.

32 Az újonnan munkába lépők számát legjobban a kiadott munkakönyvek száma jelzi: 1964- ben 60 db 1965- ben 62 db 1966- ban 65 db 1967- ben 90 db 1968. I. félév 72 db 1969. I. félév 68 db

33 Az újonnan elhelyezkedettek a Gyapjúmosó és Szövőgyár bodajki üzemébe, a kisgyóni előkészítő üzembe és a Székesfehérvári Háziipari Szövetkezethez mentek. A székesfehérvári KÖFÉM és több fehérvári üzem külonautóbusszal szállította a női dolgozókat. ,,A női munkaerő foglalkoztatásánál külön problémát okoz az érettségizett fiatalok, lányok foglalkoztatása, a községben kevés lehetőség van erre. A problémát az okozza, hogy az érettségizett fiatalok közül nemigen kívánnak termelő munkát végezni, irodai munkára pályáznak, s erre kevés lehetőség van. A móri kórházban és néhány fehérvári üzemben el tudnak helyezkedni, ez viszont azzal a veszéllyel jár, hogy a fiatalság elszakad családjától és községétől, s máshol telepedik le."

34 A falu lakosságának komoly megmozdulását jelentette mindenkor a községfejlesztés érdekében közösen végzett társadalmi munka. Megfelelő előkészítés után a községi tanács vb 1966. március 27-én reggel 7 órától 11 óráig társadalmi munkanapot szervezett. Hasonló társadalmi munkanapot szerveztek április 2-án és 3-án, amelyen kb. 600 fő gyalogmunkás, 16 pár lófogat és 1 dömper vett részt. E társadalmi munka során 700 fm járdát és 450 m

3 földet mozgattak meg, a végzett társadalmi munka értéke 27 200 Ft volt.

35 E téren kiemelkedő eredmény volt, hogy a járási tanács vb által 1968. augusztus 20-ra meghirdetett községfejlesztési versenyen Bakonycsernye 2. helyezést ért el, amely alkalomból fejlesztési feladatokra 15 000 Ft jutalmat kapott.

36 A lakosság a községfejlesztés során jelentős értékű társadalmi munkát végzett. 1966 évben még csak 360 000 Ft volt a társadalmi munka 14 Fejér megyei történeti évkönyv 13. 209