Fejér Megyei Történeti Évkönyv 13. (Székesfehérvár, 1979)

Heiczinger János – Lencsés Ferenc: Bakonycsernye

Bakonycsernye 1935. évi 6028 kh összterületéből: 3854 kh szántó, 710 kh erdő, 579 kh legelő, 471 kh rét, 111 kh szőlő, 96 kh kert, 6 kh nádas és 201 kh földadó alá nem eső terület volt.

20 A földbirtokrendezés során 152 főt juttattak összesen 234 kh területhez. 99-en kaptak házhelyet 21 kh területtel. A századfordulóhoz képest lényegesen csökkent a haszonbérlő gazdaságok száma (38) és területük összessége (246 kh).

21 Veszprém vármegye törvényhatósági bizottságában a községet az evangélikus lelkész képviselte, aki ifjúkora óta itt működött. A zirci választási kerületet mindig valamelyik járásbeli földbirtokos képviselte. 1931-ben a csetényi földbirtokos lépett fel jelöltként, aki nyíltan hirdette, hogy a politika úri huncutság és vásárolta a szavazatokat. Bejutva a parlamentbe befolyását arra használta fel, hogy földbirtokán hizlalt ökrei számára kiviteli engedélyt, testvéreivel közös építési vállalatának állami megbízatásokat járjon ki. Az 1930-as bányászsztrájk kapcsán a munkásság elidegenedett a Peyer-féle szociáldemokrata vezetéstől. A környező községek hatására a harmincas évek végén Bakonycsernyén is nagyarányú nyilas szervezet létesült. A több száz tagot számláló szervezetet kisiparosok, bányászok és kisbirtokosok alkották. Ez odavezetett, hogy az 1939-es választások során nyilas képviselőt juttattak mandátumhoz.

22 A község régi kívánsága teljesült akkor, amikor 1938-ban rákerült azon községek névsorára, amelyek az állami költségvetés terhére orvost kaptak. Az egészségügyi szolgálat 1941-ben védőnővel egészült ki. A következő években a jobbágy világból ittmaradt, süllyedő községháza pótlására 10 000 forintból új községháza épült, a költségek felét a vármegye viselte. 1941-ben kéttantermes állami iskola épült a Kényszer utca végén, s az ott épült szolgálati lakásban a kinevezett állami tanítónők kaptak elhelyezést. A lakosság alig vette észre, hogy az ország belépett a második világháborúba, mivel a bányászok felmentést kaptak a katonai szolgálat alól. A bánya, mint hadiüzem, katonai parancsnokot kapott, aki az igazolatlanul műszakmulasztókat, rendbontókat Móron elzáratta, de a csernyeiek részéről ilyesmire ritkán került sor. A falu a helyzet komolyságára a cukorjegyek megjelenéséből és a mintegy negyven főnyi zsidó lakosság helyzetének alakulásából tudott következtetni. Előbb csak földingatlanaikat, majd a kocsma- és trafikjogot vették el tőlük, azután elhurcolták vezetőiket, végül az egész népet. Érzékelhetővé tette a háború borzalmait Almásfüzitő és a közeli Pét bombázása. A felvonuló amerikai repülőrajok és a német légvédelem közti légicsatákat gyakran a község légterében vívták. 1941. március 21-én egy német SS-ezred vonult át a községen, s a belőlük kikülönített szakasz néhány napig garázdálkodott. Elvonulásuk után egy Erdélyből visszavonult lókórház telepedett be a községbe és a közeli Nagygyón pusztára. Mikor a szovjet hadsereg Székesfehérvárt elfoglalta, egy német páncélos hadosztály szállta meg a nagyjából a Székesfehérvár—Mór közti vasútvonal mentén húzódó arcvonalat. Ennek a hadosztálynak hadtápalakulatai Bakonycsernyén helyezkedtek el, s emiatt néhány esetben szovjet légitámadás érte a községet. Az emeletes iskolában egy tábori kórház mű-