Fejér Megyei Történeti Évkönyv 13. (Székesfehérvár, 1979)

Heiczinger János – Lencsés Ferenc: Bakonycsernye

Az összeírás során részletesen megszámlálták az igásfogatokat is. Lófogat: egyes 40, kettes 66, hármas 1; ökörfogat: kettős 21, négyes 27; bivalyfogat 5, öszvér és szamár 4 és tehénfogat 3 volt. A mezőgazdasági összeírás (1897) során Bakonycsernyén 677 db szarvasmarha (ebből: magyar-erdélyi 378, pirostarka 222), 281 db ló, 11 db szamár, 21 db kecske, 1096 db sertés, 1004 db juh, 3261 db baromfi és 78 méhcsalád volt. Ebben az időben a gazdaságok területéből 3063 kh-t tulajdonjogi és 2764 kh-t haszonbérleti jogon művelték. Löwinger Mórnak 1216 kh (ebből 981 kh szántó, 185 kh erdő), Pick Manónak 1069 kh (ebből 593 kh szántó, 325 kh legelő), Sztáray Antal grófnak 885 kh (ebből 771 kir erdő) és Goldschmid Adolfnak 406 kh (ebből 280 kh szántó) területük volt. A legnagyobb állatállományt Löwinger Mórnál 117 db szarvasmarhát, 13 lovat, 270 db sertést és 163 db juhot, Pick Manónál 84 db szarvasmarhát, 4 lovat, 132 db sertést és 828 db juhot találtak.

9 1903-ban Bakonycsernyén a következő birtokosok voltak: klosterneuburgi apátság 128 kh, Békeffy Károly 360 kh és Sztáray Antal gróf 3195 kh.

10 A lakosság száma egyre gyarapodott, 1870-ben 2169, 1880-ban 2232, 1890-ben 2315, 1900-ra azonban visszaesett 2247-re, 1910-re pedig 2109-re. Oka a század végén az Amerikai Egyesült Államok felé megindult kivándorlás volt. Ezen a vidéken a kivándorlás olyan nagy méreteket öltött, hogy a járási székhelyen megjelenő Zirc és vidéke c. lap hetente külön rovatban számolt be az útlevelet kapottak számáról, ami nem egy ízben a százat is elérte. Elrettentő cikkeket közül azokról, akiket az amerikai hatóságok nem engedtek partra szállni, mert vagy nem volt elég pénzük, vagy egészségükben találtak hiányosságot. A kivándorlásban Csernye olyan nagymértékben vett részt, hogy napjainkban majd minden csernyei családnak van egy amerikai ága is. Az ott zöldágra jutottak egy része dollárjaikkal visszajött. Ma is Dollár utcának hívják azt a házsort, amely az első világháború előtti években épült a súri patak jobb oldalán. A viszszatérők nemcsak dollárt hoztak: a zirci járási orvos 1905. április 29-én D. J. Amerikából hazatértnél trachomát talált.

11 1911-ben már a körorvos az éves szemvizsgálat alkalmával az evangélikus iskolások között 3, a katolikusok között 2 trachomás gyermeket fedezett fel. Eközben beteljesedett a Zichy család kipusztulása a vidékről. Maga Várpalota, Csősz és Inotapuszta a honvédkincstár tulajdonába került, míg a csernyei határban levő Sikátorpusztát egy bank felparcellázta, amelyeket a csernyeiek vettek meg túlnyomó részben hitelre. 1911-ben Witzleben Altdöbern gróf tulajdonát Grünfeld Ignác és Pál (1849 kh, ebből 720 kh szántó, 523 kh erdő), Békeffy Károly 360 kh területét (ebből 236 kh szántó) Blum Dávid bérelte.

12 Azért, hogy más hasonló nevű községtől megkülönböztethető legyen, az 1913. évi rendezéskor Csernye a Bakony előnevet kapta. 1914-ben a mozgósítási parancsra a katonaviselt férfi lakosság bevonult Győr, Komárom, Székesfehérvár, Veszprém, Pápa laktanyáiba, ahonnan már csukaszürkébe öltözve a 19-es és 69-es közös gyalog-, a 31-es honvéd gyalog-, a 10-es huszárezredekkel katonavonatokon a szerbiai és galíciai harcterekre mentek. Ebben az évben az evangélikus templom tornyából a két kisebbik harangot is elvitték.