Fejér Megyei Történeti Évkönyv 13. (Székesfehérvár, 1979)

Heiczinger János – Lencsés Ferenc: Bakonycsernye

számok hasznavehetetlenek, a szomszéd falu tűzoltói hamarabb ott vanMihály, Szkok Márton, Szluka János, Kudlák János, özvegy Hegedűs Mihályné, Radocha Pál, Nochta Márton, burgai Nochta György, közép Kalincsák Pál, Gyuricsek István, Kostyál István, Jelenlétemben Badits István jegyző. Előttünk Késmárszky Gábor több nemes vármegye táblabírája s a jelen együttülő úriszék elnöke. Morocza Dániel több nemes megyék táblabírája és az úriszék közbírája, László Dávid hites ügyvéd, mint a bírói esküt az úriszék színe előtt letett egyik közbíró, Csirke Károly hites ügyvéd, az úriszék jegyzője. Ányos István tekintetes Veszprém vármegye főszolgabírája és törvényes bizonyság. Molnár Albert azon tekintetes vármegye esküdtje, mint törvényes bizonyság. Jelenlétemben Pap Gábor, nemes Veszprém vármegye tisztifőügyésze, mint a jobbágyságnak tiszti pártfogója." Nem ok nélkül nevezte Eötvös Károly Zichy István grófot ravasznak. A fenti megegyezés 12. pontjában a jószágigazgató „ezen egyezségnek nyomban leendő foganatba vételét" emlegeti, ugyanakkor azzal, hogy az „úgynevezett dolosdi részeken keresztül vezető csapás" hol ágazzon ki a súri útból. Mindez akkora vitát támasztott az uradalom és a jobbágyok között, hogy abban végül is az úriszéknek kellett igazságot tenni, amit ugyan másfél évig sikerült elhúzni, s a jobbágyság szinte a forradalom hajnalán jutott a nagyobb kenyeret jelentő földdarabokhoz. 1724. március 7. és 1845. augusztus 24. között élt négy nemzedék munkája nyomán eltűnt a sűrű, sötét erdő a Gaja patak és a beömlő erecskék partjairól, azokat jó szénatermő rétek váltották fel és a szántóföldek megjelentek a dombok oldalain. A falu jobbágyainak birtokát mindössze Csernye, a pacmáni és a tinnyei határ meg a dolosdinak most megkapott fele képezte. Dolosd háromnegyedétől a mecséri, ma is Tótrét nevét viselő terület a Zichy család korlátlan birtokát képezte. A csernyeieknek 1848ban jutott eszükbe jól megépített kocsmájuk, elszedett malmaik, ezért a kományhoz kérvényt intéztek, amelyre az akkori igazságügyi miniszter válaszolt: „Csernye helység lakosainak folyamodása tárgyában, mely szerint szabad hús és bormérést, a helybeli malmok szabad használatát, nem különben az elvett legelőnek és Inota pusztának visszaadását kérik, önöknek folyó évi június 19-én 1019. sz. alatt hozzám tett jelentésének, melynél fogva folyamodók szóbeli kérelmüknek alapozatlanságát maguk is elismerik és ezen felvilágosításban, hogy az elkülönözésről szóló egyezséglevél az illető perrel együtt annak idejében leküldetvén, annak egyik példánya akkor kezeikbe fog szolgáltatni, szinte megnyugodtak, tudomásul szolgálván; ugyanezt önökkel avégből tudatom, miként erről a folyamodókat is, ide visszazárt levelük kézbesítése mellett azzal értesítsék, hogy saját javukat szinte úgy, mint a haza közérdekét leginkább ezúttal is tanúsított tisztelettel mozdítsák elő. Kelt Budapesten, június 28-án 1848. Deák Ferenc" A Deák Ferenc által ajánlott törvény a X. törvénycikk volt, amely megtiltotta a földesurak és jobbágyaik között korábban megkötött egyezségek bolygatását, ezért csodálni lehet Zichy István politikai előrelátását.

3