Fejér Megyei Történeti Évkönyv 13. (Székesfehérvár, 1979)

Heiczinger János – Lencsés Ferenc: Bakonycsernye

BAKONYCSERNYE A feudalizmus és a tőkés fejlődés kora A Magyar Középhegységnek a Bakony erdő által fedett északkeleti nyúlványát kettéosztja a Gaja-patak. Jobb partján meredek, erdőborította oldalakkal a tési fennsík karsztja emelkedik a magasba, a bal oldalon a vízválasztótól a Gajába ömlő apró erek által felszabdalt löszdombság van. A területnek mintegy a közepén, a Gaja völgyében öt kilométer hosszan terül el egy bányászközség, a több mint három és fél ezer lakosú Bakonycsernye. Bakony előnevét az 1913. évi országos rendezéskor kapta; addig Csernye néven szerepelt 1724-től Veszprém vármegye Felső-, majd a cseszneki Alsó-járásban, legutóbb a zirci járásban 1956. április l-ig, amikor Fejér megye móri járásához csatolták. Etimologizáló történészeink a község nevét a cserny, fekete jelentésű szláv szóból vezetik le, bár semmiféle régészeti lelet nem igazolja, hogy a Nagy Károly utódjainak szárnyai alatt egymással versengő nyitrai és sárvári szlovák fejedelmecskék valamelyikének is elért volna idáig a kardja. A község múltjára új megvilágítást adnak a székesfehérvári István Király Múzeum munkatársainak, F. Antoni Juditnak és Fülöp Gyulának csernyei ásatásai. A község északnyugati szélén fekvő Kun Béla utca környékén mintegy ezer sírra terjedő avar temetőt találtak, amelyből eddig 104 sírt tártak fel. A sírokból előkerült leletekből megállapították, hogy a temetőt a VI. századtól a IX. századig használták, és az egy körülbelül 150 családra terjedő településhez tartozott. Ez a település a súri és dolosdi erek összefolyásánál kiemelkedő földnyelven lehetett, ahová a Szabadság telep építkezéseikor előkerült épületnyomok alapján a középkori Csernye falut is képzeljük.

1 Ez a korai betelepülés talán magyarázatot ad arra a tényre is, hogy a középkorból már húsznál több település nevét ismerjük Zirctől a móri hcrpadásig a Gaja völgyéből. Ezek közül a mai Bakony csernye területén feküdtek a következők: Biharnak hívják a csernyei határ Velegre sarkaló részét. (Egy XIV. századbeli irat említi.) Csernyéről 1341-ben esik szó első ízben írásban. 1488-ban már a Várpalota elődjének tartott Bátorkő várának a tartozéka. Az 1535. évi adóösszeírásban 4 adófizető jobbággyal és 4 zsellérrel szerepelt. A későbbiekben nem írták össze. Dolosdot legkorábban egy 1082-beli okmány említi. A XV. században szintén Bátorkő várához tartozott, ahol az Újlakiak jobbágyain kívül néhány kisnemes család is élt. Erdó'inotáról 12* 179