Fejér Megyei Történeti Évkönyv 13. (Székesfehérvár, 1979)

Farkas Gábor: Alsószentiván

gondozását az uradalmakban a háborús évek idején már nem tudták fenntartani. A háborús igények is nőttek; egyre több és több szarvasmarhát vásároltak, illetve rekviráltak a hatóságok is. Az 1945. évi pusztulást jól érzékeli az alábbi kimutatás:

133 1942 1945 (őszi adatok) darabszám Szarvasmarha Ló Sertés Juh 877 283 4053 1572 250 78 806 125 A vonósáliatok hiánya befolyásolta a munkák menetét. 1945 előtt a gazdák csak ökröket és lovakat alkalmaztak vontatásra, most tavasszal azonban tehenekkel kellett valamennyi munkát elvégezniük. A gyenge igaerőre azonban fokozottan szükség volt, mert a gazdáknál általában 1 tehén volt. Csakis egy másik gazda tehenével közösen tudták a földeket megművelni. Ez a fokozott igénybevétel a gyenge tehénállományt kimerítette, tej hozamuk a minimálisra csökkent.

134 Ennek ellenére az alsószentiváni gazdák a következő gazdasági évben sem hagytak műveletlenül szántóföldet a határban: búzát 710, rozsot 180, árpát 65, zabot 15, burgonyát 125, napraforgót 140, dinnyét 18, kukoricát 1350 kat. holdon vetettek.

135 Ez a magyarázata annak, hogy Alsószentivánon nem volt ellátatlan család még 1945 tavaszán sem, amikor pedig megyeszerte igen ínséges heteket élt át a nép. A gazdasági felszerelésben különösen az uradalmakban esett kár. Eltűntek a cséplőgépekről, traktorokról a szíjak, a lóistállókból a szerszámok. Ezek egy részét a gazdaságok cselédjei a maguk számára vitték el, eltűntnek nem lehetett ezeket tekinteni. Ugyancsak a cselédek szedtek szét és rejtettek el 48 ökrösszekeret, vetőgépeket, kaszálógépeket, ekéket. A cselédek új életre készültek, tudván, hogy a nagygazdaságokat számukra fogják felosztani, és ezért igyekeztek maguknak vonóállatokat szerezni és a gazdasági felszerelést biztosítani. 1945 április végéig a határban csak alig kezdődött meg a munka, pedig 2030 kat. hold föld várt bevetésre. Ősszel ugyanis csak 1700 kat. hold földet tudtak elvetni, illetve felszántani. Április 29-ig tavaszi gabonát 20 holdat, kukoricát 150 holdat, burgonyát 60 holdat vetettek el. A község életét a népi bizottságok irányították. A Nemzeti Bizottság április 20. körül alakult. Ekkor még politikai pártok nem voltak, így pártonkívüliek hozták létre a bizottságot, melynek Kovács József lett az elnöke és mindössze 5 tagja volt. Májusban már Szántó József irányítja a Nemzeti Bizottságot,, mely 10 tagúvá nőtt. Időközben megalakították a községben a politikai pártokat. A kisgazdapártnak itt hagyományai voltak. Az 1945 előtti évtizedekben ez a párt a paraszti demokratizmus megvalósításáért küzdött. A párt megyei és községi vezetői földreformról, társadalmi igazságtevésről szónokoltak. A lakosság nagyobb része természetes-