Fejér Megyei Történeti Évkönyv 13. (Székesfehérvár, 1979)

Farkas Gábor: Alsószentiván

Állatállomány darabszáma 1860—1942 1860 1870 1895 1911 1935 1942 Szarvasmarha 700 589 824 788 830 857 Ló 152 — 182 118 250 283 Sertés 450 1240 2386 2252 3396 4053 Juh 5000 8000 4310 3248 1295 1572 Pulyka 1120 — — — — — Egyéb baromfi 6740 — — — 4075 Az első világháború kitörése utáni napokban Alsószentivánról 61 fő vonult be katonának, 9-en pedig tényleges katonaként kerültek különböző harcterekre. A későbbi években a népfölkelőket is mozgósították. Ez a parancs az 1865—1899-es évek között születettekre vonatkozott. A háború folyamán 37 népfölkelő lett katona. így a község lakói közül összesen 107-en teljesítettek katonai szolgálatot, akik életük teljében voltak. Természetes, hogy a férfiak távolléte a mezőgazdasági termelésben — kis- és nagyüzemekben egyaránt — megmutatkozott. Ugyanakkor sor került lovak bevonultatására is. A katonaság számára a lovakat főleg az uradalmak szolgáltatták. 1914—1915-ben egyszerre 32 lovat vásárolt a katonaság az uradalmakban.

10(5 A háborús években a lakosság sokat nélkülözött. A munkából kiesett férfiakat, valamint a vonóerőt pótolni nemigen lehetett. A kisbirtokosoknál — de az uradalmakban is -— nőtt a női munkaerő. A nehéz fizikai munkát (kaszálás, gabonahordás, cséplés, vetés) a női munkások tökéletesen elvégezni nem tudták. A termelés évről évre gyengült. Már 1914-ben sok takarmány, hasznos növény került veszendőbe, mert betakarítani nem tudták. A hiányos művelés következtében pedig a következő évek terméseredménye lett egyre kevesebb. A háborús gazdálkodás eredményeként országszerte hiány keletkezett iparcikkekben, de a mezőgazdasági terményekben is. A kommenció a cselédeknél egyre kevesebb, vagy egyáltalán nincs. Kivétel Szluha Aladár uradalmának cselédsége, aki a 43 bevonult családjának, rendes évi kommenciót méretett ki. A kisbirtokot az 1916-tól gyakorta ismétlődő rekvirálás sújtotta, s a hiánycikkek miatt élelmezési válság keletkezett. A kisbirtokos családok sorsa a mezőgazdasági cselédségével és a napszámosokéval lett azonos. Amikor élőállat-rekvirálásra került volna sor, a községben lázadó hangulat lett úrrá. Ekkor az egyik nagybirtokos javaslatára az élőállat rekvirálását a község magára vállalta. Az elöljáróság a községi pótadót megemelte, és az így keletkezett pénzzel vágóállatokat vásároltak, melyeket a rekvirálóknak — amikor azok a községben megjelentek — át is adtak.

107 A közellátási helyzetet nehezítették a menekültek is. 1916-ban — amikor a románok megtámadták a Monarchiát és Erdélybe törtek, s onnan a lakosságnak tömegesen kellett menekülnie —, Alsószentivánban is 11 erdélyi családot telepítettek le. A későbbiekben még 5 galíciai család is kapott ott-