Fejér Megyei Történeti Évkönyv 13. (Székesfehérvár, 1979)

Kállay István: Alcsútdoboz

Vályi Demeter özvegye Katalin Csaplár birtokon levő részét lányának és vejének, Fehérvári János fia Kelemennek adta. 1397-ben per folyt Chapplar birtokrészért Fehérvári Kelemen és Udvarhelyi Jimger Pál között. A következő évben be akarták vezetni Chaplar birtokába Nyéki György fiát, Balázst és Zámori Mihály fiát, Istvánt. Ennek ellentmondtak: Chuti János lánya, Kelemen budai polgár felesége és Junger Pál. Az ellentmondásból indult perben a bemutatott oklevelek alapján az országbíró Junger Pálnak és fiának, Jakabnak ítélte a birtokot.

1 1409-ben elhagyott helyként említi a forrás, amikor Zsigmond király a Chaplar lakatlan birtokrészért Vas és Sopron megyei birtokrészeket adott Mihályi Domokosnak és Pál fiának. 1433-ban és 1459-ben puszta (praedium)-ként beszélnek róla. 1469-ben egy birtokba iktatásnál a kijelölt királyi emberek között szerepelt Chaplari Demeter.

2 Csaplár neve az 1768. évi úrbérrendezéskor bukkan fel újra. Az alcsúti jobbágyok kérték, hogy állataikat a csapiári erdőben legeltethessék és ott faizást gyakorolhassanak. A legeltetést meg is engedték nekik, az erdőből az uraság hírével tűzi- és épületfát kaphattak. 1777-ben a Csaplár szélén való földek után az alcsúti jobbágyok 46 ft-ot fizettek a pálosoknak. Csaplár neve ma a csapiári erdő formájában él tovább.

3 Jegyzetek 1 OL Dl. 106 144.; Érszegi FMTÉ 5. 1971. 191. 1365. szept. 19.; OL Dl. 61 270. 1381. júl. 25.; Dl. 42 218 1381. dec. 3.; Dl. 42 641. 1397. márc. 15.; Dl. 61 270. 1398. ápr. 21, 2 OL Dl. 61 298. 1409. márc. 26.: Dl. 106 608. Érszegi FMTÉ 5. 237. 1469. jún. 28.: Nagy Lajos FMTÉ 6. 1972. 231.; Károly IV. 143.; Hazai okmánytár III. 215. 3 OL Helytartótanács. Tab. urbariales 1768. máj. 2.; jún. 16.; E 153. Acta paulinorum 7. Fasc. 49. No 11. 1777. dec. 14. Doboz Felsőtabajdnak is nevezték. 1903-tól Vértesdoboz. 1950-től Alcsúttal egyesült; jelenleg Alcsútdoboz. A Doboz helységnév 1415-ben bukkan fel először.

1 Puszta személynévből keletkezett, magyar névadással. Az alapjául szolgáló személynév szerkezetileg azonos lehet a magyar dob főnévből képzett dobasz (tele, duzzadt) melléknévvel.

2 1424-ben Dobos possessio részbirtokosa Dobozy Halmy Jakab fia György.

3 1502-ben Felsőtabajd (Felsewthanayd)-nak nevezik. 1539-ben Zápolya János Doboz, más néven Felsőtabajd birtokot (possessio Doboz alio nomine Felsew Tabajd) új adományként Dobozy Bertalannak adományozta, akinek ősei már régi időktől fogva birtokolták, de okleveleik elvesztek. Nincs adatunk arra vonatkozólag, hogy Dobozy Mihály, aki feleségével Pilismarótnál hősi harc után a törökök áldozata lett, ebből a családból származott/' Dobozy Bertalan leszármazói a török elől a Komárom megyei Marcaltőre menekültek, ahol később (1754) nemességüket igazolták. 1562-ben