Fejér Megyei Történeti Évkönyv 13. (Székesfehérvár, 1979)

Kállay István: Alcsútdoboz

1920-ban Fogyasztási Szövetkezet és önsegélyző Egylet, 1923-ban Polgári Olvasókör, Állatbiztosító Szövetkezet és Önkéntes Tűzoltó Egylet működött. Ez utóbbi főparancsnoka változatlanul József főherceg. Korszakunkban tűzvédelmi kút és tűzoltószertár létesült. A Legeltetési Társulaton kívül 1928-tól Gazdakör alakult, amely 140 kötetes könyvtárat tartott fenn. Megemlítendő az Alcsút és Vidéke Hitelszövetkezet (az Országos Központi Hitelszövetkezet keretében). 1940-ben Tűzoltó Egylet, Fogyasztási Szövetkezet, Méhészeti Egyesület és Iparos Dalkör volt.

109 Alcsút Vértesacsával és Tabajddal együtt 1944. december 23-án szabadult fel a Budapest nyugatról való bekerítésére irányuló harcok során. A nagyközségnek ekkor 1727 lakosa volt. A háború nagy károkat okozott, a németek az állatállomány 95%-át elvitték.

110 A földreform során 3338 kat. holdat osztottak ki. Elkobozták Habsburg József 5483 kat. holdas uradalmát. Kisajátították a 100 kat. holdnál nagyobb ingatlanokat, illetve a Budapest határától számított 30 km-es körzeten belül az 50 kat. holdon felüli birtokokat. Alcsút ebbe az utóbbi kategóriába esett. 1945 nyarán az Országos Föildbirtokrendező Tanács a határban területeket jelölt ki telepítés céljára.

111 1946 tavaszán kezdték szervezni a földművesszövetkezetet, amely augusztusban 40 taggal meg is alakult. Vagyona épületekből, 20 vagonos raktárból állott. Célja boltnyitás, vásárlás és szerződéses termeltetés volt. 1947-ben került sor a Tatabánya—Felcsút—Alcsút—Vál villanyvezeték helyreállítására. A nagyközségben ekkor 1669-en laktak.

112 A tanítást 1945. május 5-én kezdték el. A kastélyt és a pavilonokat állami gyermekotthonnak juttatták. A Habsburg-család igen értékes levéltára (melyet a kastélyban őriztek) a helyszínen megsemmisült, illetve szétszóródott. 1947-ben a református iskolában 8 osztályban 2 tanerő 42 tanulót, a katolikus körzeti iskolában 8 osztályban 2 tanerő 47 tanulót tanított. 1947. szeptember 30-án 70 taggal úttörőcsapat alakult. 1948 januárjában az állami körzeti általános iskola mellett 35 személyes internátust szerveztek.

113 1950-ben Alcsút és Vértesdoboz Váldoboz néven egyesült. A bicskei járáshoz tartozó önálló tanácsú község külterületei: Bányavölgy, Ginza, Göböljárás, Hatvan, Máriavölgy. 1956-ban — ekkor már Alcsútdoboz néven — ezekhez Dobozpuszta, Szentgyörgy, Szőlőhegy és Vért járult. 1962-ben a határ 8818 kat. hold, 415 házban 2044 személy lakott. 1967-ben a helységnévtár külön megemlíti az állami gazdaságot. 1949—1968 között a népesség növekedése 10%, a népsűrűség 49 fő/km

2

. A keresők közül 11% ipari, 65% mezőgazdasági és 24% egyéb dolgozó. 1973-ban az önálló tanácsú község határa 5075 hektár, a házak száma 409, a lakások száma 579, a népesség száma 1954. A külterületekben változás nem történt.

114 1949 novemberében alakult az első termelőszövetkezet, Aranykalász néven. Vagyona 130 kat hold, 2 ló, 2 tehén és néhány kisebb gazdasági felszerelés. 1953-ban egyesült a Kossuth Termelőszövetkezettel, amely a kis- és középparasztokból alakult. A szövetkezet 750 kat. holdon gazdálkodott, állatállománya 40 ló, 200 anyajuh, 70 sertés. Az egyesült szövetkezet 1956-ban feloszlott. Az 1957 tavaszán alakult Aranykalász II. Tsz a fel nem osztott 200 kat. hold állami tartalékföldön gazdálkodott. 1958