Fejér Megyei Történeti Évkönyv 13. (Székesfehérvár, 1979)
Kállay István: Alcsútdoboz
A tulajdonviszonyokon a földreform sem sokat változtatott: mindössze 7 kat. hold házhelyet és 137 kat. hold szántót osztottak ki. A házhelyek 600 négyszögölesek voltak, elsősorban hadirokkantak, hadiárvák és hadiözvegyek vásárolhatták. A 10 holdon aluli gazdák egy kat. holdért 5—8000 koronát fizettek. 28 kat. holdat részes művelésre adtak át. József főherceg 6200 kat. holdas uradalma változatlan maradt. Az 1930-as években a községben eladott földeket nem a helybeliek, hanem a szomszédos vértesbogiári svábok vásárolták meg. 102 A házak és a népesség száma a következőképpen alakult: 103 Év Ház Népesség Választó 1920 1808 1922 — 1845 — 1923 — — 685 1926 273 1858 616 1930 253 1776 — 1937 293 1781 — 1940 — 1895 865 1944 — 1669 — 1931—1932-ben a község határából 5103 kat. hold volt szántó, 1119 legelő és 1148 erdő (József főherceg tulajdonában). A kisgazdaságok terméseredménye kat. holdanként: búza 4, rozs 4, kukorica 8 és burgonya 30 q. 668 szarvasmarha. 319 ló, 1179 disznó, 2266 juh, 4792 baromfi és 147 házinyúl. 104 Ipar a községben nem volt, mindössze egy vízikerék és egy szeszfőzde számítható ide. A képviselő-testület 1923-ban kérte az Erzsébet- és József-napi két országos vásár tartási jogát, amit meg is kapott. Az 1928. évi kérelem, hogy a vásárok számát négyre emeljék, nem járt sikerrel. 1942-ben hídmérleget építettek. 10 "' A nagyközségben működött a Fehér Csillag szálloda. A villanyvilágítás bevezetéséről a Bicskei Villanyvilágítási Rt-vel 1926-ban kötött szerződésben a képviselő-testület 10 000 aranykorona összeget vállalt magára. 100 1920-ban katolikus fiú és lányiskola, református elemi népiskola és kisdedóvó működött. 1931—32-ben a katolikus iskolában egy tanító (a főhercegi kántor), az irgalmas nővérek óvodájában 1 óvónő, a református elemiben 1 tanító oktatott. A főhercegi uradalom egy 3 tantermes iskolát tartott fenn. 107 1920-ban Alcsútot a vértesacsai orvosi körből a felcsútihoz csatolták át, mert így az orvost rövidebb úton lehetett elérni. 1923-ban gyógyszerész és szülésznő, 1937-ben községi szegényház működött. A képviselőtestület 1931-ben és 1936-ban határozatot hozott a körorvosi állás megszervezéséről, ami 1937-ben történt meg. Az alcsúti körhöz tartozott Felcsút és Vértesdoboz. 1941-ben államsegélyt kértek egy jó ivóvizű artézi kút fúrásához. 1943-ban Alcsút és Vértesdoboz közösen alkalmazott szülésznőt. 108
