Fejér Megyei Történeti Évkönyv 13. (Székesfehérvár, 1979)

Kállay István: Alcsútdoboz

kötött 1667. évi szerződés. Újvári viszont — aki közben 1200 ft-ért megvette Sándor részét is — hajlandónak mutatkozott 5000 ft fegyverváltság kifizetésére. 1702. augusztus 9-én a király — annak ellenére, hogy Komárom megye igazolta Alcsút kuriális nemesi falu jellegét — 10 000 ft-ért és 5000 ft fegyverváltságért Újvárinak adományozta azt. A beiktatást szeptember 12-én a budai kamarai adminisztráció végezte. A pesti pálos rendház főnöke és a falu lakói tiltakoztak ellene. Ugyanebben az évben Újvári Imre megbízottja eltiltotta Alcsút falu decimálását.

:i0 1702 májusában magához hívatta Csuthy Istvánt, Nagy Balázst és Szabó Istvánt és megígérte nekik: minden urasági tehertől mentesek lesznek, ha őt birtokba segítik. Ez nem sokat segített azonban rajta, hiszen a pálosokhoz hasonlóan Újvári is csak rövid ideig lehetett Alcsút ura. A Rákóczi-szabadságharc a földesúr reményeit meghiúsította: amikor 1704 elején a kurucok átjöttek a Dunán, a föld népe mind melléjük állott, sőt a magtárt is megnyitotta előttük. Újvári tiszttartója, Töttösy Sándor is hozzájuk pártolt. Újvári a birtoka után semmi jövedelmet sem élvezhetett.

31 1714-ben az alcsútiak ügyük kivizsgálását kérve elküldték küldötteiket az országgyűlésre. Közben a pálosokkal is egyezkedni próbáltak. A rend Alcsút és Acsa falvaktól 300 ft-ot követelt.

32 Üjvári a királyi védlevél birtokában katonai segédlettel jött Alcsútra. 1715. június 27-én az acsaiak és alcsútiak megölték. A mozgalom vezére Sebők András alcsúti nemes, a résztvevők is nagyrészt alcsútiak. A megtorlás nem maradt el; ennek során úgy bántak velük, mint lázadó jobbágyokkal. 18 — kínzásokkal súlyosbított — halálos ítéletet hoztak, a falut a megye a kuriális jog elvesztésével örökös jobbágyságba süllyesztette. A falu lakosai elmenekültek, úgyhogy Üjvári Imre özvegye, Sigray Borbála a falu elnéptelenedésétől tartott/'

3 1719-ben kérte az uralkodót, hogy Alcsútot ne dukálják, hanem kuriális faluként taksálják, mivel a helység a régi összeírásokban taksás faluként szerepelt.

34 Ezekben az években több nemes család Becsei, Mányoki, Pecselyi. Miklós, Sebők telepedett le a faluban, ahol korábban a Csuthyak, Doboziak

35 és nemes Nagy István utódai éltek. A Csuthy család Fejér vármegye közönsége előtt is igazolta nemességét.

36 Az 1720-as években özvegy Üjváryné Sigray Borbála anyagi gondokkal küzdött, ezért 1732-ben 27 000 ft-ért eladta Alcsútot báró Schmideg Frigyesnek és feleségének, Majthényi Lucának. A pálosok azonnal tiltakoztak az elidegenítés ellen, sőt 1737-ben letették a per megindításához szükséges 10 000 ft kauciót. Fejér megye azonban elutasította őket, ezért a királyi táblához fellebbeztek. Az helyben hagyta a megyei ítéletet, a pálosoknak nem maradt az egyezségen kívül más lehetőségük. A rend 50 000 ft-ot fizetett Schmidegnek a birtokba beruházott összegek, épületek, javítások címén. Schmideg a kapott összegért Nádasladányban vásárolt másik birtokot. Így került 1753-ban Alcsút a pálosok birtokába.

37 1786-ban József feloszlatta a pálos rendet, a falu a vallásalapé lett. A birtok ekkor 1481 hold szántóból, 441 hold rétből, 417 hold legelőből, 389 hold erdőből, 144 hold szőlőből, 74 hold belsőségből és 54 hold utakból, puszta területből (összesen 3000 holdból) állott.

38 A Doboziak, Csuthyak ebben az időben is megtalálhatók Alcsúton.

39 József nádor 1819-ben szerezte meg a 11 000 holdból álló Alcsútot a vallásalaptól. Ettől kezdve az