Fejér Megyei Történeti Évkönyv 13. (Székesfehérvár, 1979)

Kállay István: Aba

Belsőbáránd, Külsőbáránd neve 1465-ben bukkan fel,

4 Báránd alakban. Az 1212 óta adatolható magyar Bárány személynév -d képzős származékából keletkezett. Az alapjául szolgáló személynév alakulhatott a magyar bárány főnévből, de lehet egy szláv vagy török személynév átvétele is. (Vö. egyfelől a lengyel Baran személynév, másfelől az ótörök baran, ,,az, aki elment, eltávozott" szavakkal.) Nem valószínű, hogy a Báránd helységnév az itt folytatott juhtenyésztéssel kapcsolatos. Totemisztikus névadásra is aligha gondolhatunk. A község területén feküdt az egykori Bőgöd helység, melynek neve 1277-ben Bugud alakban jelenik meg."' Puszta személynévből keletkezett magyar névadással. Az alapjául szolgáló személynév talán a személynévként is alkalmazott ótörök bögü („bölcs ember") névszóval kapcsolható össze. Ez esetben etimológiailag rokonságban van a magyar bölcs és bü-büv szavak török előzményével. Felsőszentiván neve először 1374-ben fordul elő,

6 egyházi eredetű személynévként. Szent Mihály Szigetét 1454-ben említik először.

7 Petele puszta viszonylag későn, 1675-ben fordul elő először.

8 Az 1856. évi kormánylap szerint három puszta — Szentiván, Kajtor és Báránd — tartozott hozzá.

tJ Ugyanerről beszél 1863-ban Zách munkája is. Az ebből az időből ismert dűlő- és helynevek a következők:

1(1 Aba: Szent Mihály Sziget, Terézia, Bödönkút, Pákozditói dűlő, Öreghegy dűlő, Hegyes halomi dűlő, Tüskés dűlő, Bögéti dűlő, Nagy Sziget, Vióhegy dűlő, Borsziget, Csothalom (vagy Csonthalom), Bikapát és Kajtor dűlő. BŐGÖD Szent Iván puszta: Tótlik homokos rét, Dekeny, Erzsébet sziget, Büdös tó, Kása domb, Ángyi hegy, Csersziget, Patkánysziget, Vesszős tó és Arany sziget. Kajtor puszta: Rekettyés dűlő, Csűrös kert, Göböl kút, Töltési dűlő, Csíra halom, Murvás gödör és Katymár. Báránd puszta: Országúti dűlő, Méhes völgy, Lisztes út, Sashalom, Fischer tó, Temető, Kettősi dűlő, Kazalos, Ebvár, Bolondvár és Bikavölgy. Az 1875. évi helységlexikon ugyané pusztákat említi.

11 Az 1885. évi postai helységnévtár Sár-Abáról beszél.

12 1896-ban Báránd és Kajtor pusztákat Külső- és Belső-Bárándra, illetve -Kajtorra osztották.

13 1897 és 1926 között Kispuszta is Abához tartozott.

1/1 Az 1898 :IV. törvénycikk alapján az Országos Községi Törzskönyvbizottság törzskönyvbe vette Felsőszentivánt, külterületi lakott helyként pedig a következőket:

1

"' Méhesvölgyi-tanya, Belsőbáránd, Bolondváritanya, Külsőbáránd, Sashalom, Fiáthkajtor (eddig: Külsőkajtor), Bodakajtor (eddig: Belsőkajtor), Sárrétjemajor, Kispuszta, Csuti és Cséptanya, Szűcstanya, Hálóvölgyi tanya, Szűcsmajor, Tolnaitanya, Hirschfeldtanya, Sárközitanya, Kaj tori hegy, Kincsesi hegy, Szűcs Sándor-tanya és Szűcs Albert-tanya.