Fejér Megyei Történeti Évkönyv 12. (Székesfehérvár, 1978)

Tanulmányok - Erdős Ferenc: A polgári forradalom és szabadságharc története Fejér megyében 1848 – 1849

összevont körösi és megyei népfelkelőket vezette. Batthyány László nemzetőr kapitány és szabadcsapata Dégig követte a betolakodókat.

230 Görgeyt október 7-én — az ozorai győzelem híre még nem érkezett meg Pestre — ezredessé léptették elő.

237 A Pestre siető Görgey Kalózon statáriumot hirdetett, mert „a lakosság folyvást tetemes rablással csonkítja az államot illető kálozi uradalmat". Kökény esi őrnagy egy tisztet és 24 honvédet hagyott hátra a mezővárosban.

238 A hős káloziakat megfélemlítette Görgey. Zichy Ödön lefoglalt uradalmának és kastélyának feldúlását egyazon rögtönítélő bíróság gyakorlásával szüntette meg, amelynek ítélete alapján a helység földesurát felakasztatta. A honvédelem szervezésében jelentkező problémák. A móri ütközet Az ellenforradalom fegyveres támadásának visszaverése jelentős hajtóerőnek bizonyult, a nemzeti egység megszilárdult. Fejér megye népe szeptember végén, október elején csatasorba állt. A népfelkelések országos történetében betöltött szerepük méltán váltotta ki az Országos Honvédelmi Bizottmány, a hadműveleteket irányító parancsnokok elismerését. Nem így a megyei és a városi tisztikar. Tóth Lőrinc a képviselőház ülésén hazaárulással vádolta a törvényhatóságok vezetőit. Szigorú vizsgálatot követelt Madarász József is. A Honvédelmi Bizottmány Kállay Ödönt és Ujfalusi Lajost bízta meg a megyei és a városi hatóság tevékenységének felülvizsgálatával. Olyan vélemények terjedtek el, hogy a város tárt karokkal fogadta, a megye pedig támogatta Jellasicsot. Ugyanakkor Csányi a magyar sereg élelmezésének hanyag és felületes volta miatt kezdeményezett támadást a tisztviselők ellen. „Fejér vármegyének összes tisztikarával az egész Fejér megyében volt táborozásának ideje alatt, ügyünknek elősegítése iránt, legkevesebb készséget és részvétet nem tapasztalhattam. Annyira, hogy seregeink a Fejér megyei tisztikar hanyagsága és részvétlensége miatt élelmezési tekintetben többször szükséget voltak szenvedni kénytelenek."

230 A megyei és a városi bizottmány tagjai azonnal tiltakoztak. Terjedelmes nyilatkozataik visszacsengő gondolata az volt, hogy „a kényszerítő erőnek engedve" teljesítették a követeléseket. A városi bizottmány tevékenységét október 12-én vizsgálta felül a közgyűlés. Még a kormánybiztosok megérkezése előtt jóváhagyták az ideiglenes testület valamennyi intézkedését. Kiemelték Hadhalmy polgármester szerepét, és alaptalannak tartották, „e hű, magyar szellemű város" ellen a kormánybiztosok kinevezését.

2

''

0 Megyeszerte „gyanússá vált" a bizottmány; Nagy Zsigmond katonai biztos hivataláról lemondott, mert hazaárulással vádolták Jellasics követeléseinek teljesítéséért. A bizottmány lemondását nem fogadta el, hiszen ugyanazon vádak a bizottmány és tisztikar több tagja ellen is felmerültek. Pázmándy főispántól követelték a megyebizottmány összehívását, hogy a testület döntsön a vádak igazságáról, a vádlottak sorsáról. Október 26-án a közgyűlés állásfoglalásában a felmentés sürgetése fogalmazódott meg: Jellasics seregét nem „rokonszenvből" látták el, hanem a védtelen várost és a megye falvait a megszállók erőszakoskodásaitól, a rekvirálásoktól akarták megmenteni.

2

'

11 A kormánybiztosok valósággal megbénították a tisztikart, a falvakban kihirdetett határozataikat gyanakodva fogadták. Az újabb támadás előkészítésével foglalkozó bécsi udvar törekvéseinek