Fejér Megyei Történeti Évkönyv 12. (Székesfehérvár, 1978)

Életrajzok - Hetényi István: Berecz Bertalan

Vasárnapokon pedig Budapestről és az ország más helységeiből érkeztek önkéntes munkabrigádok, akiket hidegélelemmel kellett ellátni. A községben levő, két kis magán pékség nem tudott elég kenyeret sütni, úgyhogy először csónakokon hozták a kenyeret a túlsó partról, késő ob teherautókon Budapestről. Az ivóvizet 2 lajttal szállították az egyik tanyáról, majd teherautókon részben Dunaföldvárról, részben Budapestről. Ilyen és ehhez hasonló gondok sokaságával kellett a községi tanácsnak nap mint nap megküzdenie. A községi tanács vb-elnöke Illyés József, elnökhelyettese Kertész János, titkára Fekete Károly volt. A végrehajtó bizottság tagjai, Varga László községi párttitkár, Bálint István, Buruncz Lajos, Hingyi Ferencné, Pallai Gyula az építkezés párttitkára és Szilágyi Gábor éppúgy, mint a végrehajtó bizottság tisztségviselői tudatában voltak felelősségüknek és a feladatoknak. Lényegében annak, amint az az 1950. október 27-i tanácsülési jegyzőkönyvben szerepel, hogy „Dunapentele község is úgy fog épülni és fejlődni, ahogyan azt a községi tanács fogja irányítani." Voltak nézetek, hogy Dunapentele maradjon meg községnek. A NEB vezetői részéről hangzottak el olyan vélemények, hogy ha város lesz itt, akkor azt csak Pentele nélkül tudják elképzelni. A városi közigazgatás megszervezését mindenképpen szükségesnek látták, sürgősnek tartották. Különösen attól kezdve, hogy a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége 1950. novemberében nyilvánosságra hozta a Dunai Vasmű építésével kapcsolatos határozatát, és az ebből eredő feladatokat. A NEB vezetői ezért már 1951. január végén javasolták a városi tanács megszervezését. Ezzel a Belügyminisztérium is egyetértett, és március 10-én előterjesztést tett a Minisztertanácsnak Dunapentele várossá nyilvánítására vonatkozólag. Ezek után április 10-én nagy jelentőségű tárgyalásra került sor a NEB építésvezetőség irodájában, amely egy kisebb, barakkszerű felvonulási épületben működött. Alapjai még ma is emlékeztetnek rá a városi strand területén. A tanácskozáson a Belügyminisztérium Helyi Tanácsok Főosztálya részéről dr. Kovács Tibor és Sztranyói György, a Fejér megyei Tanácstól Lipthay Károly, a dunapentelei községi tanácstól Illyés József vb-elnök vettek részt. A NEB-et Borovszky Ambrus és Simor Endre képviselték. A tanácskozáson alapvető igényként merült fel, hogy a dunapentelei községi tanács alakuljon át Űjpentelét is magában foglaló városi tanáccsá. Az is, hogy a városi ideiglenes neve Dunapentele legyen. A városi tanács megalakulásának időpontját irreálisan 1951. május 1-ében határozták meg. Halaszthatatlan feladatként vették jegyzőkönyvbe tanácsi vállalatok alapítását is. Konkrétan 1951. május 31 -ig történő határidővel szorgalmazták a Víz- és Csatornaművek létesítését, Köztisztasági Vállalat (útkarbantartó részleggel) alapítását, a kenyérgyár sürgős üzembe állítását és kéményseprő kirendeltség szervezését. Az előkészítő, szervező munkák beindítására s. megyei tanács részéről gyors intézkedések történtek. Neichel László, adonyi ácsmesterből majd a Hídépítő Vállalat volt dolgozójából lett megyei tanácselnök megbízó levélben rendelkezett a létesítendő városi tanács megszervezésére vonatkozólag. A megbízólevéllel Filó Dezsőné Timler Teréz, a megyei tanács vb-elnökhelyettese, továbbá Som-