Fejér Megyei Történeti Évkönyv 12. (Székesfehérvár, 1978)

Tanulmányok - Erdős Ferenc: A polgári forradalom és szabadságharc története Fejér megyében 1848 – 1849

Az 1848. április 5-én lezajlott népgyűlésről csupán egy szűkszavú jegyzőkönyvi kivonat tudósít. .„Egy pár ezerre menő közönség a városház udvarán és csarnokaiban egybegyűlvén számosan követelték, hogy a zsidók ügye iránt tanácskozás tartassék, mi is megtörténvén közel harmadfél óráig tartott ingerült vitatkozás után a népgyűlés többsége, az izraeliták ellen ellenszenvvel viseltetvén, elhatározta, hogy azok három nap alatt — április 9-ig — a városból kimenjenek, s az falragaszokkal közhírré tétessék, s ezzel a népgyűlés eloszlott."'"

,8 A „népgyűlés többsége" által kierőszakolt határozat a jelenlevőknek tehát nem egyhangú határozata volt. Biztonságosan az sem állapítható meg, ki vagy kik voltak a félrevezetett tömeg hangadói, s az sem, kik ellenezték a zsidókat megbélyegző és földönfutókká tevő határozatát. A népgyűlést követően viszont nem került sor az üzlethelyiségek felgyújtására, kirablására s pogromhangulat sem uralkodott a városban. A népgyűlés határozatáról értesülő Miniszteri Országos Ideiglenes Bizottmány (MOIB) Székesfehérvárra rendelte egyik tagját — Pulszky Ferencet — kormánybiztosi teljhatalommal. A budai hadsereg-főparancsnokság felszólította a Székesfehérvárott állomásozó katonai egységek parancsnokait, támogassák a rend helyreállításában, a népgyűlés határozatának megsemmisítésében Pulszkyt. A MOIB rendelete engedelmességre kötelezte a városi és megyei törvényhatóságot.

09 A kormánybiztos április 8-án érkezett a városba, s másnapra népgyűlést hirdetett. Az április 9-én reggel Mórról megérkező lovasság a népgyűlés helyét a városi nemzetőrök alakulataival karöltve biztosította. Pulszky azonnal tájékozódott a zsidóüldözés okairól; egy helybeli kereskedőt, akit a zsidóellenes hangulat és népgyűlési határozat fő értelmi szerzőjének tartottak, magához rendelt. Letartóztatását és bebörtönzését a másnapi eljárása eredményétől tette függővé. Április 9-én reggel 10 órakor több ezres tömeg várta a népgyűlés megnyitását. Pulszky, a volt ellenzéki politikus, a MOIB parancsát olvasta fel, szólt kormánybiztosi küldetéséről is. Feladata Székesfehérvárott „a törvényes szabadság és rend érdekében" a zsidók személy- és vagyonbiztonságát korlátozó április 5-i határozat megsemmisítése. Közbekiáltások zavarták meg a rendet, de Pulszky igen határozott magatartása és a törvények tiszteletét kifejtő beszéde elhallgattatta az ellenállókat, a zsidóellenes határozatot megsemmisítette. Utasította a polgármestert, hogy hívja vissza az elmenekülteket s a zsidók elöljárójával hivatalosan is tudassa az április 9-i határozatot. Pulszky utasítását a város vezetőinek és polgárainak egy része sérelmesnek találta. Küldöttségük azt kérte a kormánybiztostól, hogy az elűzöttek „minden demonstrátió nélkül" éjszaka térjenek vissza a városba.

110 A városi csendbizottmány április 10-i ülésének egyetlen tárgya a személy- és vagyonbiztonság megszilárdítása volt. A nemzetőrségre várt — a kivezényelt katonai egységek mellett — a rend biztosítása, a további konfliktusok megelőzése. Az 1800 összeírt nemzetőr közül 150 fő rendszeres fegyvergyakorlatot folytatott. A felfegyverzettek kiválasztásánál vagyoni és osztályszempontok domináltak, mert valamennyien „a tisztessebbek osztályából" kerültek ki. A csendválasztmány határozata értelmében megkezdték „az alattomosan, hatósági engedelem nélkül a városba belopódzott izraeliták összeírását".