Fejér Megyei Történeti Évkönyv 12. (Székesfehérvár, 1978)

Életrajzok - Párniczky Józsefné: Mantz János

adással eszelt ki újabb és újabb terveket, míg véglegesen megállapodtak abban, hogyan lehetne Mantz János — és Jánosné — vagyonát a legméltóbb, legértékesebb közcélra fordítani." Felesége 1894. január 7-én bekövetkezett halála után, 1894. január 27-én végrendelkezett, 1896. október 4-én végelgyengülésben meghalt. Október 6-án temették el felesége mellé a Feltámadás (ma: Csutora) temetőben levő sírboltjukba. Temetéséről az egyik szemtanú így emlékezik: „Október 6-án a Felsőváros egyik igénytelen házából ismeretlen polgárt vittek ki a temetőbe. Ha koporsóját az iskolásgyermekek nem kísérik, temetése külső pompa dolgában nem tért volna el a legegyszerűbb iparos gyászkíséretétől". De ott voltak a város összes tanintézetének tanulói, a tanárok, tanítók is. A gyászkocsi után a Göbel család tagjai mellett Havranek József polgármester, Tóth Aladár és több városi bizottsági tag haladt, és ott voltak — Mantz kifejezett kívánságára — a helybeli szabótársulat és a földművelők temetkezési társulatának tagjai. Végrendeletét október 7-én hirdették ki. „felbontásakor a jelenlévők általános csodálkozásukat fejezték ki, mert mindent reméltek, de azt mégsem gondolták, ami tényleg van" — írta egy szemtanú. Vagyona: házánál talált némi készpénz, takarékbetétkönyvek, kötvények, háza s annak berendezése összesen 68 189 osztrák forintot tesz ki. A 21 pontot tartalmazó végrendelet egy része személyeknek szóló hagyomány. A Göbel család minden tagja mellett megemlékezett rég elhunyt tiszttartójának családjáról és „betegségében őt szeretettel ápoló" házi cselédeiről. A vagyon nagyobb részét, 48 600 forintot közcélokra áldozta. Jelentősebb alapítványai: „Mantz János árvaházi alapítványa" (2000 Ft) olyan volt árvaházi növendékek jutalmazására és kisebb segélyezésére, „akik jó erkölcsi viselet, szorgalom és példás munkásság által becsületére szolgálnak az árvaháznak, mely őket felnevelte". 3000 Ft-os iskolaalapítványa, melyet a hasonló összegű, felesége által korábban letett alapítványhoz kellett kapcsolni, mint „Mantz János és neje Spiez Anna alapítvány"-t, s együttes kamatukat szegénysorsú tanulók felruházására kellett fordítani. 2000 Ft-ot hagyott az öregek intézetének; 1000 Ft-ot az önkéntes tűzoltó egyletnek azzal, hogy a kamatokat évente olyan önkéntes tűzoltók között osszák ki, „kik valamely szerencsétlenség színhelyén kiváló ügyességet és ügybuzgóságot fejtenek ki az oltás körül". A Fejér megyei Tanítóegylet javára az Országos Tanító Árvaházban 4000 forintos alapítványt tett. A katolikus főgimnázium, a főreáliskola és a polgári leányiskola segélyegylete javára 400—400 forint alapítványt, a főgimnázium, főreáliskola, belvárosi fiú elemi iskola, városi elemi leányiskola, az Öreg- és Zámolyi úti elemi iskolák szegénysorsú, jól tanuló gyermekei javára évvégi jutalmazásra 300—300 Ft-os „Mantz János ösztöndíj alapítvány"-t tesz. 200 forint alapítványi tőkét azzal a kéréssel helyezett el, hogy „a nemes város szíveskedjék a tőke kamataiból a Feltámadás temetőben lévő sírboltomat örökre fenntartani, gondozni, szükség esetén javítani és jó karban tartani". (A hűséges barát, Göbel ezt a kérést még megerősíti az 1902-ben, az Olaj utcai iskola javára tett újabb alapítványával, mikor kéri a hatóságot, „hasson oda, hogy az Olaj utcai tanulók tanítóik vezetése alatt a város nagy jótevőjének. Mantz Jánosnak sírhalmánál megjelenvén, azt gondozzák".) Legjelentősebb volt a végrendelet 13. pontja: „Székesfehérvár szabad királyi városnak hagyományozok 30 000 forintot, egy valamely alkalmas