Fejér Megyei Történeti Évkönyv 12. (Székesfehérvár, 1978)

Tanulmányok - Heiczinger János: Fejezetek a cigánykérdés alakulásáról

henye életet élő népet az elmúlt években összehozzák azokkal, akiktől tudást és becsületes életmódot tanulhatnának, a kiadott körrendeletekkel, mint nevük el­tiltása, a céhekbe való bevételük, állandó lakóhelyre kötésük, továbbá, hogy lovat, mivel egyik helyről a másikra vándorolhatnának és könnyebben lophatnának és rabolhatnának, ne tarthassanak. Mivel pedig úgy látszik, hogy a hivatalbéliek minden igyekezetével sem elegendők ezek arra, hogy ezt a zabolátlanul kóborló és henyéléshez szokott emberfajtát a jó útra terelje, mivelhogy gyermekeik a.z emberi társadalmon kívül nevelkedvén fel, lassacskán fertőződnek népük mocskos életét követő szüleiktől, úgyhogy végtére úgy látszik, mindenben őseik nyomdokát követve letérnek a tisztesség útjáról és ahelyett, hogy valami becsületes munkával embertársaik hasznára lennének, a henyéléstől eltunyulva, mindenütt a szegényt­ségtől és ínségtől hajtva vagy koldulással vannak mások terhére, vagy pedig lopással kénytelenek életüket fenntartani. Mivel pedig ezen szabados, sem isteni, sem emberi tanítással át nem itatott népet az emberi társadalomban, ebben a romlott erkölcseiben és vastag tudatlanságában megtartani sem az istennek tetszésére, sem az emberi társdalomnak javára nejn válnék, fent címezett uraságotoknak a király kegyes parancsára elrendeli a ki­rályi helytartótanács ezeket: Elsőbben: miként az 1761. december 10-én innen küldött utasításban uraságf­toknak, valamint az összes vármegyéknek, városoknak és kerületeknek elrendel­tük, a következő február hó végéig az összes cigány családokat, feltüntetve fele­ségeiket, gyermekeiket, azok nemét és korát, úgyszintén ha valami mesterséget űznek, vallásukat, a valóságnak megfelelő módon írják össze, úgy, hogy a távol­levőket és az idegeneket is személy szerint tüntessék fel, név szerint megjelölvén azt is, hogy kinél miért tartózkodnak. Végezetül ezen összeírásokat külön táblá­zatba foglalva ő szent királyi felségéhez való felterjesztés céljából ide ezen ki­rályi helytartótanácshoz minél gyorsabban küldjék fel. 1768. júliusa végéig gondoskodjanak maguk számára a jobbágyi vagy zselléri lakóhelyről és a maguk földesuránál az állandó lakásról, a szükséges szolgálatok ellenében olyaténképpen, hogy a következő összeírásban már azt is fel lehessen jegyezni, hogy a cigány család mely helységbe és mely földesúrhoz szegődött, vagy melyiknek vetette alá magát, máskülönben ugyanis, ha a megállapított ha­táridő elmúltával még találhatók lennének felütött cigány sátrak vagy földkuny^ hók, azokat a falvak bírái súlyos büntetés terhe alatt gyújtsák fel vagy rombolják le és már most jó előre tudatni kell velük, hogy azokat a családokat, akik eladdig állandó lakóhelyről nem gondoskodtak, mint kóborlókat és közveszélyes embere­ket, a hatóságnak le kell fogni, és mindaddig, míg felőlük valami intézkedés tör­ténik, az utak javítására vagy valami közérdekű munkára kell fogni biztos fel­ügyelet alatt. Ezen kegyes királyi rendelkezéseket jelen levelünk erejével annak rendjében elrendeljük, és azt ő szent királyi felsége szigorúan és komolyan meg­hagyja és parancsolja. Másodszor. Szintén ugyanazon fent említett császári és királyi felség akarja, hogy a cigányok gyermekei ne merészeljenek lakásukból mezítelenül kijönni, el­lenkező esetben elrendeli, hogy a szülőket testi fenyítékben részesítsék, a gyer­mekeket pedig fogják be és vesszőzzék vagy korbácsolják meg. Ruházatuk egyez­zék meg azon parasztokéval, akik között laknak és semmi esetre sem engedjék meg, hogy eddigi szokásaik szerint továbbra is csak egy szál lepedőbe burkolóz­zanak, hanem szigorúan elrendeli, hogy szorítsák őket arra, hogy úgy otthon, mint nyilvánosan tisztes ruházattal fedjék testüket. % Harmadszor. Uraságotok rendeljék el a mesteremberek összes céheinek, hogy tartoznak minden nehézségek és kivétel nélkül a cigánygyermekeket felvenni, végtére a cigányok úgynevezett vajdáit le kell tenni és őket a falusi bírák alá rendelni. Negyedszer. A lótartásról már azelőtt is történt rendelkezés, hogy a cigányok ne merjenek lovat tartani. Mivel az országban vannak cigányok, akiknek sok lo­vuk van és azokkal kereskednek, ezért nehogy a jogosan lovat tartók 1: irosodja­nak, mások pedig ezen a címen lopnak, ezért általában a cigánynak tilos lovat tartani, amennyiben pedig valaki a nagy számban tartott lovakkal kereskedik, az csak úgy lesz neki megengedve, ha a lovakról, melyek birtokában vannak, külön hitelt érdemlő passzusokat és tanúsítványokat tud felmutatni, mert ezen tanúsítványok nélkül magától értetődő, hogy tolvaj. Amint a többieknek, ennek is az 1768. év júniusának a vége rendeltetett határidőnek, aminek elmúltával a cigányok elkobzás büntetésének terhe alatt nem tarthatnak lovat, kivéve az olya-

Next

/
Thumbnails
Contents