Fejér Megyei Történeti Évkönyv 12. (Székesfehérvár, 1978)

Tanulmányok - Erdős Ferenc: A polgári forradalom és szabadságharc története Fejér megyében 1848 – 1849

megfosztaná". A konzervatívok álláspontját kifejtő javaslat követelte: az ősiségét ,,a kor kívánalmainak" megfelelően módosítsák. A közgyűlés egyébként elismerte, hogy az ősiség gátja a hitelviszonyok és az ipar fejlődésének. Az örökváltság kérdésében is középutas elvek érvényesültek. Utasításban fogalmazták meg: a dézsma megváltásával az úrbéri földek egy részét a földbirtokos kapja meg, a feudális szolgáltatások megváltása pedig ,,szabad alkudozás" útján valósuljon meg. De a követutasítások vitája során elhangzott az a vélemény is, hogy ,,az örök váltságnak teljes kármentesítés melletti életbeléptetése a földesurakra nézve kényszerítőleg kimondhassák". A liberális ellenzék tiltakozott az osztrák államadósság egy részének átvállalása és az ország területén felállítandó monopóliumok ellen. Követelték a sajtószabadságot, a cenzúra eltörlését. Nyíltan még nem léptek fel az adminisztrátori rendszer ellen, csupán óvatos formában a főispán és a főispáni helytartó esküszövegének módosítását tartották szükségesnek:" Az 1847. évi országgyűlés vitáinak hatására Meszlényi Rudolf vezetésével az ellenzék ismételten támadásba indult. Meszlényi sérelmezte, hogy a rendkívüli közgyűlésekre a közbirtokosság tagjait későn vagy egyáltalán nem hívják meg. Az ország függetlenségének követelésével túllépett a követutasításokon. Az alapvető problémák okát abban jelölte meg, hogy a magyar ügyeket a „láthatatlan" osztrák tanácsosok tartják kezükben, s nincs az országnak önálló, független kormánya. Támadta az akkori kormányzatot is, ezrek véleményét fogalmazta meg: annak képviselői ,,a nemzetnek sem sympathiáját, sem bizalmát nem bírják".

12 A kormánypárt hadállásai meginogtak, a januári közgyűlésen az adminisztrátori rendszer felszámolását követelték. A követeket utasították: ,,. . .az alkotmányosság igényeivel, a hazai törvények rendeletével ellenkezőnek, és áltáljában mint haladási úgy igazgatási tekintetben is veszélyesnek kárhozatosnak ismertetik fel, az ország egyik fő s legérzékenyebb sérelmének jelentsék ki".

3:1 A nemzeti kormány létrehozása, az adminisztrátori rendszer felszámolása a megye progresszív követelése volt, de ahogy a Pozsonyban ülésező rendeket, úgy a megyei nemességet sem lehetett rávenni a döntő átalakulás elfogadására, illetve követelésére. A változást az európai forradalmak, elsősorban a pesti nép forradalmi megmozdulása eredményezte. A márciusi forradalom hatása A pesti forradalmi események híre futótűzként terjedt megyeszerte. Különösen az elnyomott osztály, a jobbágyság körében talált visszhangra. Zichy Ödön, Fejér megye adminisztrátora Pesten, 1848. március 16-án kelt levelében hívta fel az alispán figyelmét: ha az úrbéri viszonyok megszüntetésének híre a jobbágyok között elterjed, „az a megye nyugalmát meg is zavarhatja". A kedélyek lecsillapítása érdekében szükségesnek vélte, hogy a lelkészek a szószékről nyugalomra, a törvényhozás bevárására szólítsák fel a népet. A megyei adminisztráció pedig tegye szorosabbá felügyeletét, s a „lehető zavarokat" előzze meg.

3

'

1 A konzervatív politikus parasztmozgalmaktól való félelme nem bizonyult alaptalannak, mert a sármelléki járásban, Móron és a környező helységekben minden ember