Fejér Megyei Történeti Évkönyv 12. (Székesfehérvár, 1978)

Tanulmányok - Heiczinger János: Fejezetek a cigánykérdés alakulásáról

Egy másik forrás, Stumpf, a Schwitzer Chronik 8. könyve 425. oldalán megírja, hogy „Ebben az 1418. esztendőben jöttek a cigányok első ízben Svájcba, Zürichbe és más helységekbe. Férfiak, asszonyok és gyermekek, mintegy tizennégyezerre becsülhetően, de nem egy tömegben, hanem erre-arra, szétszóródva."

28 Még további két krónikaíró emlékezik meg ezen svájci első látogatásukról 1418-ból. Justinger a Berner Kronikban azt írja: „...amikor augusztus 30-án Zürichbe érkeztek, a város kapuja előtt táboroztak le. A Preau de Beauassez téren és a Limát partján időztek hat napon át. Egyiptomból vagyunk, mondották és a török szultán űzött el bennünket. Jó népnek mutatták magukat, újszülötteiket megkereszteltették, halottaikat eltemettették." Ebből a forrásból még azt is megtudjuk, hogy vezéreik — Mihály és András hercegek — a Svájcban levő ezerkétszáz főnyi seregüket hat kétszázas csoportra osztották, melyeket Bázel, Zürich, Argovia, Appenzell és Bern vidékén helyeztek el.

29 Az elmondottakat megerősíti I. Müller a Geschichte der Schweiz című munkájában: „Egy fekete színű, rosszul öltözött népnek nagyszámú hordája jelent meg hirtelenül Zürich kapui előtt, ellátva az egyházi ,és világi hatóságok útleveleivel. Vezetőjük Mihálynak, Egyiptom hercegének nevezte magát, és útitársait cigányoknak mondották."

3

" De ebben az 1418-as esztendőben meglepték a Német Birodalom számos városát is az egykori krónikák, így a Crusius-féle Schwdbische Annalen, Spangenberg Mannsfeldische Kronik-ja. Heidenreich Leipziger Chronik-ja és a Gülische Chronik bejegyzései szerint.

31 Ide vehetjük Augusztus Gessarrus alábbi feljegyzését is: „1419-ben először jöttek ezek a csavargók Augsburgba. Ötven fő, élükön két herceg és Kis-Egyiptomból származnak."

32 Időrendben a következő adatok francia nyelvterületre vezetnek. 1419. augusztus 22-én a mai Chatilon sur Chaleron várának úrnőjénél, aki a savoyai herceg hűbérese és így a német-római király alattvalója volt, megjelent András, Kis-Egyiptom hercege, százhúsz főnyi csapatával. A császár és herceg leveleit felmutató jövevényeket szívesen fogadták, bort, zabot, és hat forintot adtak nekik. A csapat harmadnapra az innen hat mérföldnyire, a Somme partján fekvő Laurent de Mason külvárosaiban jelent meg, nagy nyugtalanságot keltve a lakosságban. A város vezetősége hatvan sou-t utalt ki, hogy számukra bort és kenyeret vásároljanak. Ez a csapat október elsején már Sisteron sáncai előtt táborozott le. A város pénztárosának feljegyzése szerint két hordó bort, száz kenyeret, négy kost és a lovaik számára zabot kapott, miként azt Leplaine a Historie de Sisteron című könyvében megírta. A következő ismert állomásuk Deventer volt. Itt száz személy szerepelt, negyven lóval. Ellátásukra friss húst, kenyeret és sört kaptak. 1420. január 1-én Bruxelles város vezetőségénél jelentkeztek a cigányok. Itt egy tehenet, két birkát, rajnai bort és sört utaltak ki nekik. A következő adatunk 1421 szeptember havából származik, mikor egy herceg egy gróf kíséretében Brugge városát kereste fel. Majd október 11-én Arras városába látogattak el e népből. A burgundi herceg alá tartozó város jegyzője szerint „csodálatos idegenek jöttek ide Egyiptomból". Bemutatván útlevelüket, a várostól sört és faszenet kaptak. Három napig tanyáztak a