Fejér Megyei Történeti Évkönyv 12. (Székesfehérvár, 1978)

Tanulmányok - Erdős Ferenc: A polgári forradalom és szabadságharc története Fejér megyében 1848 – 1849

volt Guyon tábornok felesége gyermekeivel. A foglyokat Kovács ügyvéd 26-án hajnalban adta át Jablonowskinak, majd a délutáni órákban erős katonai kíséret mellett Győrbe szállították őket. A császári tábornok a sármelléki járás felső kerületében fekvő helységek megszállásával nemcsak katonai feladatait teljesítette, hanem a vidék ellenforradalmi főurainak is „visszaadta" hatalmát, akik szuronyok segítségével úrrá lettek uradalmaik cselédsége, a községek parasztsága fölött. Nem is késlekedtek hálájuk kifejezésével. A nép szabadságvágyát katonai erővel megtörő tábornok is elégedett volt az így elért eredménnyel. Haynauhoz írt jelentésében arról szólt: a nyugalmat, a rendet évekre biztosította.

3

"

0 Az 1849. augusztus 21-én Klapka és Csorich megkötötte 14 napos fegyverszüneti egyezmény lejárta előtt — augusztus 29-én — Ferenc József Nugent táborszernagyot, a II. tartalékhadtest parancsnokát a Komárom várát körülzárva tartó erők főparancsnokává nevezte ki. A táborszernagy utasította Jablonowskit, hogy dandára minden egységével — 4 zászlóalj gyalogság, 3 lovasszázad, 2 üteg — szeptember 1-ével vonuljon Kisbérre, a dandárparancsnokság azonban maradjon Móron. Nugent, mielőtt megindult a Székesfehérváron és környékén tartózkodó egységeivel Komárom alá, a II. tartalékhadtest kötelékébe tartozó megszálló feladatot teljesítő alakulatokat hagyott hátra Fejér, Tolna és Veszprém megyében. A Hohenlohe-gyalogezred 4. zászlóalja megszállva tartotta Tolna megyét; 2 század Szekszárdot, 3 század Földvárt és egy század a Fejér megyében levő Adonyt. A Pirte-gyalogezred egy fél üteggel megerősített 4. zászlóalja Veszprém városát, egy század pedig Füredet szállta meg. Nugent a tartalékhadtest fő erőivel, 10 zászlóaljjal, 5 lovasszázaddal, 5 és fél üteggel — közel 7000 fő — megindult Mór felé, ahonnan szükség esetén támogatni tudta az Ács környékén állomásozó Csorich altábornagyot.

301 A tartalékhadtest kivonulása után sem történt a katonai terhek terén jelentős változás. 10 000 adag kenyeret és 400 akó bort kellett Mórra szállítani. A megye is jelentős mértékben hozzájárult Nugent egységeinek élelmezéséhez. Nagy Zsigmond megyei biztos kimutatása szerint augusztus 20-tól a községek — elsősorban a város közvetlen közelében fekvők — 2650 pozsonyi mérő kenyérgabonát, 42 613 kenyér-, 56 039 zab-, 32 435 szénarészietet, 331 q lisztet és 516 vágómarhát szolgáltattak be. Szeptember 19-én 1120 főből álló helyőrség érkezett Székesfehérvárra. Élelmezésük nagyrészt a megye feladata volt, de a falvak az újabb terheket csak óriási erőfeszítések árán tudták teljesíteni.

302 A parancsok megtagadására mindezek ellenére nem került sor, mert a szembenállástól visszatartotta őket a rekvirálás, a katonák elszállásolása, a megtorló intézkedések; elsősorban a sorozások és letartóztatások. A szabadságharc katonai vérbefojtását követően Fejér megye népe osztrákellenességének hol burkoltan, hol nyíltan, de hangot adott. Falkenhayn a hazatérő honvédek összeírására és Székesfehérvárra történő berendelésére utasította a helységek elöljáróit. Haditörvényszékkel fenyegette meg a magyar hadseregben szolgált tisztek, közlegények rejtegetőit. Falkenhayn arról értesült, hogy két honvéd érkezett Felcsútra. Á honvédek letartóztatását nem teljesítő közbirtokosokat 3000 forint hadisarccal fenyegette meg. Végül Gulyás József felcsúti bíró jelentése „megnyugtatta" a császáriakat, ugyanis — a bíró szerint — a honvédek nem Felcsú-