Fejér Megyei Történeti Évkönyv 12. (Székesfehérvár, 1978)

Tanulmányok - Erdős Ferenc: A polgári forradalom és szabadságharc története Fejér megyében 1848 – 1849

lezték. Noszlopy külön kiemelte a tisztviselők, az elöljáróságok felelősségét, a szabotálok vagyonukat és életüket kockáztatták. A rendelet kiadásával egyidőben utasította Csapót, alakítsa meg a megyei hadkötelesek összeírását teljesítő „beavató választmányt". A népfelkelés, az újoncozás gyors és szervezett lebonyolítását a városban tapasztalt ellenállás veszélyeztette. Egyes polgárok a tanácsteremben „botrányos és kebelrázó hazaárulási bűnt" követtek el, amikor olyan felhívást szerkesztettek, melynek tartalma szerint az aláíró arra kötelezi magát, hogy „hazája védelmére az osztrák sereg ellen fegyvert nem fog"."'

8 Az ellenforradalmat támogatók nyílt fellépése Székesfehérvárott arra késztette Mednyánszkyt, hogy rendkívüli intézkedéseket hozzon: a hazaárulókat bebörtönözték, s rögtönítélő bíróság kezdte meg működését. A polgári és katonai személyekből álló vésztörvényszék — elnöke Boross Mihály másodalispán — két halálos ítéletet hozott. Halálra ítélték a Falkenhaynnal összeköttetésben álló Kapy József tanácsnokot és Valenták Annát, Farkas Ferenc nagyprépost házvezetőnőjét, aki rendszeresen tájékoztatta a városban zajló eseményekről az ellenforradalmi erőkkel együttműködő Badenben tartózkodó főpapot.

309 Mednyánszky nemcsak az ellenforradalom híveivel való leszámolást tartotta fontosnak, hanem az újoncozást és a városi adminisztráció felállítását is. Utasította a megye első alispánját, hogy 48 óra alatt fejezzék be a sorozást, a forradalom híveiből szervezze meg a város tisztikarát. „Por és golyó által fognak kivégeztetni ..." — hangsúlyozta augusztus 14-én kiadott rendelete — mindazok, akik a kereskedelmi forgalomban nem, vagy értéken alul fogadják el a magyar bankjegyeket.

3,0 Ezen rendelet eredményességét bizonyítja a császári biztos jegyzőkönyvének bejegyzése: Fehérváron az osztrák utalványokat nem fogadták el, Kossuth-bankót és „régi" ausztriai bankjegyeket követeltek.

3

'

1 Erélyes intézkedéseket foganatosított a megyében is. Nabrádi Bence főhadnagyot palotai térparancsnokká és „újoncszállítóvá" nevezte ki. A főhadnagy feladatai között szerepelt Veszprém, Kenése és Székesfehérvár összeköttetésének fenntartása. A sármelléki járás felső kerületének elöljáróit felszólította, hogy a községek nemzetőreiket a haza védelmére fegyverbe szólítsák.

3

'

2 Mednyánszky egysége élén augusztus 14-én, a délelőtti órákban elhagyta Székesfehérvárt. A várostól északkeletre folytatta tevékenységét. Singer százados parancsnoksága alatt gyalogságot, egy huszár szakaszt és két ágyút hagyott hátra.

3

'

3 A honvéd egységek jelenlétét a város védelmén túl a felforgatók, a rend megbontását célzók törekvése is megkövetelte. Olyan hírek terjedtek el megyeszerte, hogy újabb ellenséges csapatok érkeztek, s Székesfehérvár megszállása bármikor bekövetkezhet. Csapó szükségesnek tartotta a városlakók megnyugtatására közölni: a hozzá beérkezett jelentések alapján támadástól nem kell tartani, sőt az osztrákok — „honvédeink megjelenésének hírére" — Maronvásárról Pestre vonultak. Valójában a Falkenhayn vezette zászlóalj csak Tétényig vonult vissza. Azonban augusztus 16-án már aggodalmának is hangot adott. Bicskére 650 főből álló császári egység vonult, és a megyében levő osztrák erők támadásra készültek. Előőrseik már a fehérvári szőlőkig merészkedtek. A városban nem lehetett tovább biztosítani a fegyelmet, az ellenállás megszervezésére tett erőfeszítések kudarcba fulladtak. A forradalmárok a honvéd alakulatokkal együtt elhagyták a várost. A császáriak kegyetlenkedéseiről 9< 131