Fejér Megyei Történeti Évkönyv 12. (Székesfehérvár, 1978)
Tanulmányok - Erdős Ferenc: A polgári forradalom és szabadságharc története Fejér megyében 1848 – 1849
kiadott rendelkezéseit, és seregét Budára indította. A feldunai hadtest a késő délutáni órákban kezdte meg a szervezett visszavonulást. Perczel Székesfehérváron, Seregélyesen, Martonvásáron át az ország székvárosa felé vonult. A főerőktől elmaradt és a Vértesen át menekülő Perczelhadtest alakulatai ellen Görgey szigorú fellépést követelt. Véleménye szerint a „földönfutók" 'kétségbe ejthetik a főváros lakosságát, ezért minden eszközt fel kell használni ellenük. Ha az első felszólításra nem állnak meg — szólt az utasítás —, ,,az első kettőt, hármat, agyon kell lövetni .. Görgey szigorú rendelkezését az események nem igazolták: a Perczel-hadtest alakulatainak visszavonulása, még a Vértesen át menekülőké is, a rémület elcsitulta után fegyelmezetten és szervezetten történt. Fejér megye ideiglenes megszállása A móri ütközetvesztésről az első híreket a menekülők hozták a városba, majd a délutáni órákban Perczel is megérkezett. Sietve utasította a tisztviselőket, hogy 280 előfogatot bocsássanak rendelkezésre, részint a hadtest szervezett visszavonulásának biztosítása érdekében, részint a Szekulits-dandár felszerelésére, a városba küldött szállítmány elmenekítésére. A 280 kocsi kiállítása megoldhatatlan feladatot jelentett, ezért a megyebizottmány segítségét kérték: december 31-ére a környék falvaiból rendeljenek előfogatokat a városba. Átiratukra csupán reménykeltő választ kaptak. 277 A megyebizottmány december 30-án rendkívüli ülés egybehívását határozta el, amelyen a megyeszékhely elhagyása, és nem a bizottmány feloszlatása mellett döntöttek. A határozat kiemelte: székhelyüket a körülményekhez képest állandóan változtatják, a tartózkodási helyükün levő bizottmányi tagokkal megyei állandó bizottmányként funkcionálnak. A rendkívüli ülést követően —- a levéltárnok, a főadószedő és a várkapitány kivételével, „kik hivataluknál fogva helyhez kötöttek" — a tisztikar és a bizottmány tagjai elhagyták Székesfehérvárt. 2 ' 8 Döntésük okát elsősorban a Perczel-hadtest veresége következtében kialakult feszült helyzetben kell keresnünk. Mór megszállása után a város elfoglalásának veszélye és lehetősége is fennállott, sőt a visszavonulóktól nyert értesülések is azt erősítették meg, hogy a Jellasics-hadtest hamarosan benyomul Székesfehérvárra. Az ütközetvesztés napjának délutánján Perczel Seregélyesre vonult, s a hadtestet követte a tisztikar és a bizottmány is. A megye vezetői azonban mindaddig szándékoztak az említett helységben maradni, míg a császáriak Székesfehérvárt el nem foglalják. Zlinszky alispán Budára küldte a beszedett adókat, majd ő is Csíkváron, Tácon, Soponyán és Abán át Seregélyesre ment. Ellenállásra szólította fel a helységek lakosságát, de útjáról kénytelen volt megállapítani, hogy a felkelés iránti „jó szellem" ellenére különösebb eredményt nem tudott elérni, mert a móri vereség „lehangolta" a népet. 2 '" A megyei bizottmány rendkívüli ülésével egyidőben tanácskozott a város ideiglenes bizottmánya is. Székesfehérvár forradalmi vezetői ugyancsak elmenekültek, így a rendkívüli helyzet megkövetelte intézkedések megtétele, a közbiztonság fenntartása a december 29-én megalakult bizottmány tagjaira hárult. Azonnal keresték a kapcsolatfelvétel lehetőségét a
