Fejér Megyei Történeti Évkönyv 12. (Székesfehérvár, 1978)

Tanulmányok - Erdős Ferenc: A polgári forradalom és szabadságharc története Fejér megyében 1848 – 1849

lására adott parancsot, amikor a kora esti órákban átvette az Országos Honvédelmi Bizottmány elnökétől érkezett levelet. Kossuth december 29-én déli 1 órakor kelt rendeletével utasította Görgeyt, hogy a visszavonulást hagyja abba, s vegye fel az ütközetet a császári sereggel. ,,A jobb szárny tartsa a neszmélyi pozitiót. . . Balra Perczellel az összeköttetést Zsemlyén át tartsa fel. Perczel a sárkányi positiót tartsa s magát a centrummal szintúgy Zsemlyén át kösse össze. Ezen positióban az ütközetet el kell fogadni. Ha Perczel megtámadtatik, a centrummal minden esetre, s ha lehet a jobb szárnynak is, előre kell nyomulnia támadólag. Ha a centrum támadtatik meg, és Perczel tábornok nem, úgy Perczel tábornok úrnak kell okvetlenül előnyomulnia minden erővel. Ha a jobb szárny támadtatnék meg, szintúgy Perczelnek kell előnyomulnia minden erővel, a centrumnak pedig a jobb szárnyat támogatni".

20/1 Kossuth a Görgeyhez írottakat megküldte Perczelnek is. kiegészítve azt egy személyes hangvételű résszel. „Édes Móriczom! Időnyerés végett nem írok külön, hanem küldöm azt, amit Görgeynek írtam párban. Az örökös retirada lehangolta a seregek szellemét, — egy támadás, egy győzelemnek kell okvetlenül történni, még az eldöntő csata előtt. Valami győzelmecskét édes Móriczom! különben az örökös retirada lever minden bátorságot a nemzetben."

2

'

10 Vajon milyen okok késztették Kossuthot határozott utasításának kiadására akkor, amikor Görgey hadteste Bicskén és környékén, Perczelé pedig Móron tartózkodott? Első helyen kell megemlítenünk, hogy Windischgraetz támadása elől Görgey csupán passzív védelemre szorítkozott, s nem gyengítette az ellenség haderejét. Perczel Győr feladását követően úgy vezette csapatait, hogy a jobb szárnyon gyors ütemben előnyomuló ellenség el ne vágja a feldunai hadtesttől. Kossuth tehát a polgári forradalom vívmányainak, a haza szabadságának megvédése érdekében követelte Görgeytől és Perczeltől egyaránt a támadó ellenség megállítását, hogy visszavonulásból menjenek át ellentámadásba. December 29-én az esti órákban erre ismételten felhívta Görgey figyelmét, aki a visszavonulás tervét tudatta a Honvédelmi Bizottmány elnökével. „Ön tehát Gajától kezdve egyetlen egy lépést se adjon fel ütközet nélkül. . . Ütközzék Ön Gajánál. Igazolja a nemzetnek önbe vetett bizodalmát."

2(1G Kossuth a nemzet ezen vészterhes napjaiban azt is felismerte, hogy az egymással vetélkedő tábornokok — elsősorban Görgey és Perczel — meg-megújuló viszálya tragikus kimenetelűvé válhat. Felkérte Vetter tábornokot, vállalja el az egyesült seregek fővezérséget, „mert egynek kell parancsolni, s pedig sem Móriczot Görgeynek, sem viszont nem merem alárendelni".

21

" Nem ismeretes előttünk a tábornok válasza, valószínű: az események hatására nem vállalta a fővezérséget; a feldunai és a Perczelhadtest egyesítésére nem került sor. Perczel Kossuth utasításának értelmében menettervét megváltoztatta — ugyanis Lovasberényen át Martonvásárra készült vonulni —, az ütközet elfogadása mellett döntött. A támadás közvetlen veszélye is a Perczelhadtestet fenyegette. Windischgraetz december 28-án a következő menettervet adta ki a Jellasics parancsnoksága alatt levő I. hadtestnek: 29-én 7* 99