Fejér Megyei Történeti Évkönyv 11. (Székesfehérvár, 1977)

Források - Pesty Frigyes helységnévtára, Fejér megye. Bevezette, közreadja és jegyzetekkel ellátta Párniczky Józsefné

3. Halász csárda jelenleg a Dunára dűlő legelő, hol régente csárda is volt, esetleges név, mely az úgynevezett Halász szigetnek átellenében van. 4. Szent-Kút/' Szántóföld, mely elnevezést hihető az ottan lévő katolikus és görög vallásúak által tiszteletben tartani szokott 2 kúttól — melyek Szent Kút nevezet alatt vágynak — nyerte. 5. Szent Kút ere patak az előbb nevezett Szent Kút mellett folyik el, azt Szentkút erének nevezik. 6. Barina — rác elnevezése a pocsolyának, hol hajdan pocsolyás hely lehetett, jelenleg rétség és kert. 7. Zserina, szinte rác elnevezése a völgynek, mely jelenleg szántóföld, elnevezését hihető onnét nyerte, mert ezen földek egy nagy völgy szélére dűlnek, mi onnét is következtethető, mert a szerbek mondják: Zserina dolina, és dolina annyi mint völgy, így tehát Zserina völgy. 8. Dombaj, kaszáló két domb közötti térségen, onnét nyerte valószínűleg Dómba j vagy jobban Dombaly nevét. 9. Sas domb — emelkedettebb helyen lévő szántóföld, elnevezése éppen nem gyanítható. 10. Kreszta. Rác nyelveni elnevezése a keresztnek, szántóföld. Elnevezését állítólag onnét vette, mert ott hajdan a dűlő közepén kereszt állott. 11. Doboka, szinte rác szó, mely magyarul mélységet vagy mély völgyet jelent, részint kaszáló, részint szántóföld és legelő. Hogy nevezetét a mélységtől vette, onnét is gyanítható, mert a szerbek a mélységet vagy mély völgyet Doboka dolinának hívják. 12. Hajdú csicsa, igazabban Hade csicsa vagyis „eredj öreg". Ennek nevezete állítólag onnét volt eredhető, mert ezen Hajdú csicsa nevezet alatti térségen volt hihető a határ- vagy nyájkerülőnek tanyája. 13. Patyora legelő, hajdan tóval, mely Patyorának neveztetett, de már kiszáradt. Elnevezését honnét és mitől nyerhette, sehogysem gyanítható. 14. Szlatina szerb szó, magyarul küldöttség. Rét, szántóföld és szőlő, mely elnevezések eredete sehogysem gyanítható. 15. Virághegy szőlő. Nevezetét nagyon hihető, onnét nyerte, mert itt terem a községbeli szőlőhegyek között a legzamatosabb bor. 16. Debella szerb szó, magyarul annyit jelent, mint kövérség, vagy Kövér hegy. Szőlő, mely nevezetét valószínűleg onnét nyerhette, mert hajdan a hegyen termett bort tartották a legkövérebbnek. Itt vagyon egy útszoros, mely tekintélyes hegyet vágván keresztül s igen hihető, hogy ez útszoros emberi kéz által lett hajdan készítve és közlekedési útul használtatott a hajdani kulcsi pusztához és a Dunához. 17. Vraticsa — rác szó, magyarul annyit tesz, mint fordulat, — szántóföld és legelő. Nevezetét hajdan onnét nyerte, mert a községnek napnyugoti határszélén fekszik s itt fordul át a keleti határrészre. 18. Bogoz — legelő és szőlő. Elnevezésének eredete nem tudható, itt láthatók a török tábor sátorhelyeinek maradványai, két hegy oldalán kettős rendsorban."' 19. Kulcs, ösi neve egy Rácz Almáshoz tartozó pusztának — szőlő és erdő. Nagyon hihető, hogy hajdan falu volt, de elpusztult, mert nemcsak a helység romjai, de még az öregebbek előtt a templom rom-helye is ismeretes volt. 20. Aranyhegy, — szőlő. Azért hívják Aranyhegynek, mert hajdanban azt tartották, hogy e hegyen terem Rácz Almás községnek aranyat érő legjobb bora. 21. Pravalia — rác elnevezés, mely magyarul annyit tesz, mint szakadás. Szőlő — elnevezését onnét nyerhette, mert ezen Pravalia nevezet alatti térség vagyis szőlőhegy látszólagos süllyedt, szakadásos tér. 22. Turko szarduk — hajdan igen szoros csapás lehetett a szőlőhegyről a Dunáig, s itt szarduknak nevezik az ily útszorosokat. 23. Kerítés — szőlő — elnevezését onnét nyerte, mert hajdanában állítólag be volt kerítve. 24. Göbölyjárás szántóföld. Hajdan legelő volt s egy része szőlő. Hihető, elnevezését onnét nyerte, mert hajdanában marhajárási hely volt. 25. Duzlog, a Dunára dűlő szőlő és rétség. Sajátságos ősi elnevezés lehet e név, de eredetéről legkisebb sem puhatolható ki. Jelen időben arról nevezetes, hogy itt terem a községben a legerősebb vörös bor. Kelt Rácalmáson, 1864. május 31. Horváth István jegyző Modrovics Miklós községi bíró